Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században

A nemesfém megmunkálás másik ága az ötvösség e városban az Árpádkortól bizonyítható. Az 1950-es években, a Kossuth u. 27. sz. épület alapozásánál XII-XIII. századi ötvösműhelyet, ötvös mérleget és egy aquamanilét (vízöntő) találtak.140 1968-ban a Kossuth u. 73-78. sz. telken, a középkori város területén XIII. századi ötvös tégely került elő. Esztergom-Kovácsi területén pedig egy Árpád-kori kohót is leletmentettek.141

Esztergom-Kovácsi ban ötvösök, pénzverők laktak, akiknek a munkájához szükség volt az üvegre, s valószínű ezzel magyarázható az Esztergom - Szentkirályiban előkerült olvasztó felállítása.

Szatymaz-Jánosszállás

A Szatymazhoz tartozó Jánosszállás határában, a Katona parton 1969-ben leletmentő ásatás során XI-XII. századi rétegből szintén üveggyártásra utaló homokkő töredékek és salakdarabok kerültek elő, melyek egy üvegolvasztó műhely működésére utalnak.142 Egyes salaktöredékek alapján megállapították, hogy itt nagyobb méretű és jobb minőségű üvegtárgyak előállításához szükséges 800-1000 °C helyett csak 500-600°C kemence hőmérsékletet tudtak elérni.143 Minden valószínűség szerint a Theophilus Presbyter által leírt háromkemencés üvegolvasztóból mindössze az ún. hűtőkemence maradványai kerültek elő.

Pásztó

A legújabb kutatások szerint az első ismert magyarországi üveghuta a XII-XIII. században működött Pásztón, amelyet 1985-ben Valter Ilona régész tárt fel. Pásztó város mai belterületén kerültek napvilágra a XII-XIII. századi bencés, utóbb cisztercita apátság üvegolvasztó telepének a maradványai. Az épület felmenő fala mintegy 1,5 m magas lehetett és a falakat egykor gerendalyukakban összekapcsolt, középen cölöpökre támaszkodó nyitott

140 ZOLNAY László 1983. 170.

141 GÖMÖRI János 2000. 92-93.

142 Iparrégészeti lelőhelykataszter Ü0012.

143 SZÉKELY György 1984. II. 1074.; KRISTÓ Gyula 1994. 704.

61