Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az avar üvegipar létezésének kérdéséről

A germán népeknek köszönhető a nehézeke és a viking hajó. Ma már tudjuk, hogy alighanem eurázsiai népek, talán az avarok vagy a magyarok hozták magukkal a tilót és valószínűleg a csapóíjat is. Mindenesetre ázsiai nomádoknak tulajdonítják a nyugat-európai változásokat előidéző két legjelentősebb impulzust, a lovak energiáit hasznosító szügyhámot és a kengyelt. Bizonyosan nem lóerőnek neveztük volna közelmúltig a munkateljesítmény fizikai mértékegységét, ha a VIII. században nem tűnt volna fel Európában a - feltehetően a rénszarvas, esetleg az ázsiai teve vontató szerszámjából kialakított, és talán az avarok által ismertté vált - váll- és szügy hám a lovakon.106

Végső soron a Kárpát-medencében, Avaria területén felszínre került eddig egy kora avar kori (VI-VII. század) üvegolvasztó Pozsony környékén, egy késő avarkor után (850-870 körül) létesített műhely Zalaváron. Sajnos ezeknek még nem ismerjük a kapcsolatát az avar kori üveggyöngy-készítéssel, üvegművességgel. Viszont vannak friss megbízható vizsgálati eredmények a hazai korai és közép avar kori üveggyöngyökről. Az üveghuta-leletek és az üveggyöngy vizsgálatokból leszűrt következtetések alapján már nem túlzottan kockázatos kijelenteni, hogy létezett egy - eddig még kellően fel nem tárt — avar kori üvegművesség.

106 ENDREI Walter 1978. 14.

49