Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó ipar emlékei a Pannon térségben

szú, 25 m széles, három hajós korai román stílusú építmény volt, félköríves apszissal. Feltételezhető eredetileg zarándok templomként szolgált, bár nem tudni, hogy ki volt az a (H)adriánus vértanú, akinek az ereklyéit itt őrizték.

Az 1973-tól folytatódó feltárások során több nagyméretű műhely épületére bukkantak. Köztük a festett üvegablak-töredékek mellett feltárták egy üvegolvasztó műhely maradványait. Emellett kiástak egy-egy harangöntő-, fazekas- és kovácsműhelyt, s nyomára akadtak a területen a mocsári vas bányászatának és feldolgozásának.76

A 850-ben felszentelt zalavári Szűz Mária templom ásatásán a szentélykörüljáró területén nagyszámú, részben feliratos, részben figurális díszítésű, ill. színes ablaküveg töredék került elő tűzben sérült ólomba foglalt töredékek kíséretében.77 Ez arra utal, hogy a templom ablakai üvegezettek voltak, s talán a zalavári üvegolvasztót az ablaküveg készítése végett állíthatták fel.

Amikor a Zala mocsarai közt hozzákezdtek ezen erődítmény építéséhez a környékről toborozták az embereket, akik a legújabb ásatási eredmények szerint nem szlávok voltak, hanem frank hatásokat lassan megismerő és átvevő, kései avar kori népek.78

A 850-870 közt működő zalavári üvegolvasztó több fontos kérdést érint. E korai még népvándorlás kori üvegfúvó műhely előkerülése alapján esetleg megkockáztatható az a kijelentés, hogy a korai üvegiparunk rendelkezhet népvándorláskorra visszanyúló frank-bajor előzményekkel. Felvetődik egy olyan kérdés, hogy a fenti üvegkészítő műhelyben kik dolgoztak, nyugat-európaiak (frank-bajor üvegesek?), vagy esetleg a környék avar kori lakosai? Ha a kései avar korról beszélünk nem kerülhető meg a Kárpát-medencei üveggyártás korábbi történetének a vizsgálatakor, vajon létezett-e „avar üveges ipar”?

76 KRONSTEIN Gábor 2000. 32.

77 CS. SÓS Ágnes 1994. 87-88.

78 MARKAI János 1996. 38-39.

40