Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - Szakkifejezések magyarázata

fíkai ábrázolások, akkor úgy kell eljárni, mint a rézmetszésnél. A védőrétegbe a kívánt rajzot belekarcolják. Viszont a rézmetszésnél fordítva kell a felületre felvinni a rajzot, hogy a nyomással pozitív képet kapjunk. Ha az áttetsző réteget a színes réteg vékonyításával növelni akaijuk, a takarófelületet teljesen kikarcoljuk, sőt egy tömegben kiemeljük. Ha viszont sötét tónust kívánunk elérni, egyáltalán nem karcolunk bele a takarórétegbe.

A többrétegű ~nál az üvegréteget a kívánt mintának megfelelően sav- rezisztens anyaggal, ellenálló viasszal, aszfalttal vagy szurokkal fedjük, majd bizonyos ideig savba merítjük. A sav a szabadon hagyott helyeken megkezdi a réteg lemaratását. Ha sokáig a fürdőben tartjuk, több réteget is lemar az erős sav. Ha egy felesleges réteget eltávolítottunk, kiemeljük a tárgyat a fürdőből, sav-rezisztens anyaggal újra lefedjük a rajzot, majd ismét belehelyezzük a tárgyat a fürdőbe. Ezt a műveletet mindaddig lehet ismételni, míg a kívánt rajz az előírt szinten, a felületen ki nem alakul. Ez utóbbi eljárás azonban csak a többrétegű üvegnél alkalmazható.

Üvegmetszés A metszés és a vésés eszköze egy függőlegesen forgó kerék (az ún. tárcsa), amelynek anyaga és mérete a technológiai fejődéssel párhuzamosan a művészi cél szerint változott. A metszéshez használt műkőből gyártott kerék 25-30 cm átmérőjű volt, s a vastagabb falú edények díszítésére alkalmazták, ahol az üveg fénytörését nagyobb felületű bevágat juttatta érvényre. Helytelenül csiszolásnak is nevezzik ezt az eljárást. Az ~ felfedezése a lüneburgi származású Gáspár Lehmann mesternek sikerült, aki valójában újra felfedezte az alexandriai és a bizánci mesterek díszítő eljárását. Találmányára 1609-ben kapott szabadalmat II. Rudolf császártól. A gyémántporral való ~t 1456-ban Brugesben Ludwig von Berqwem fedezte fel. Majd 100 év múlva Velencében is meghonosodott ez az eljárás. A XVI. század második felében az Alpoktól északra Tirolban, Ausztriában 1573-tól ismerik az ~t. Az ~ eszköze az esztergapad gyorsan forgó tengelyére szerelt vörösréz korongocska. Ehhez a koronghoz szorítja a mester az üvegtárgyat, miközben a korongra gyémántcsiszoló por hull, és víz csepeg.

Üvegrhyton A rhüton görög szó, szarv alakú, tölcséres nyílású ivóedényt jelent. Az ~ üvegből készült hasonló formájú tárgy elnevezése.

Választóház A ~, másnéven választóintézet az a műhely, ahol az arany választása vagy finomítása történik. Miután az arany és ezüst rendszerint egymás társaságában fordul elő, a leírt módok szerint gyártott aranyban több-kevesebb ezüst van, azonban még más fémek is szennyezhetik.

322