Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
226 1913-ban Ottóvölgy község külterülete az Ollóvölgyi üveghuta, 25 lakosával, Helységnév- tár 1913. 75. amely egy megszűnt XIX. századi üvegolvasztó telep emlékét őrzi. 227 1812-ben a létezéséről egy osztrák katonai jelentés tudósít. T. MÉREY Klára 1999. 29. Későbbi sorsáról nem tudunk. 228 1793-as helytartótanácsi jelentés szerint a pakráci uradalomban üveghuta létesült. MÉREI Gyula 1951. 117. 229 1752-ből tudjuk, hogy már termelt a Kliegl család birtokán állított palatincai üvegcsűr, amelynek hutamestere Michael Vejgand volt. Az évtized derekán 100 fő lakott az üvegbányánál, amelynek 1760-ban Franz Suszter volt a mestere. A huta 1764-ben megszűnt. LANG Adám 2004. 30-31. Az egykori üvegbánya szerepel, az 1783-85-ben készült első katonai felvételen Palatin Glas hütte néven. (Colonne XII. Sectio 31); N. IPOLY Márta, 1982. 102. 1812-ben azt írták a telepről, máris tönkrement (sind bereits eingegangen). T. MÉREY Klára, 1999. 29. - Történetére lásd: LANG Ádám 2004. 30-31. Palatinca település 1934-től a Tolna megyei Mőcsényhez tartozik. Helységnévtár 1962. 490. 230 1722-ben Papbikón létesült a Károlyiak uradalmában egy üvegcsűr Ohután. Ez a műhely 1772-ben áttelepült Alsóhuta (Ieghriste) területére Szelestye-Újhutától 6 km-re, míg Alsóhuta eredendően 3 km távol épült fel Papbikótól. - f TAKÁCS Béla-VERES László 2002. 116. Az üzem működésére 1762-ből van újra adat, amikor az 1762-67 közti évekre 100 arany fft-ért bérbe adták. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 73. - Az 1782-85 közt készült Pfarr-Topographie adatai szerint a Papbikó határában lévő régi üveghutánál 30, az új üveghutánál 1 katolikus lakost írtak össze. - KOVÁCS Béla 2003. 59. Az itteni üvegcsűrt említi KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 246. 1801-ben megszűnt üvegcsűr a fában gazdag Szelestye-Újhutára települt. tTAKÁCS Béla-VERES László 2002. 116. A Görög Demeter-féle atlaszban (1802-1810) Papbikó megszűnt üzemének a helyét jelzik kb. 3 km távoli Alsóhuta (Ieghriste) határában Ohuta néven. HERNER János 1987. 9. A szakirodalomban már régen felvetődött, hogy a Károlyiak papbikói officinája talán azonos volt a család Szelestyehután felállított üzemével. TAKÁTS Sándor 1907. 647. A legfrissebb kutatások szerint a papbikói huta az újabb és újabb területekre vándorolva 1801-ben a máig létező szelestyei üveggyár alapját vetette meg. t IAKACS Béla-VERES László 2002. 116. - Történetére lásd: (TAKÁCS Béla-VERES László 2001. 267-285.; tTAKÁCS Béla-VERES László 2002. 115-129. 231 E helyen állította fel II. Rákóczi Ferenc Párád első üveghutáját, amely közel tíz év alatt a környékbeli erdők kiirtása miatt áttelepült Parád-Kopott huta nevű területre. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 89.; KOVÁCS Béla 1969. 206. 232 Az erdők kiirtása miatt a Parád-Méheskerti huta új területre települt, ahol egy évtizedig termelt. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 89.; KOVÁCS Béla 1969. 206. 233 A Párád határában vándorló 1710-ben létesített erdei üvegcsűr e területen mintegy 3 évtizedig működött. Az üvegkészítő műhelyt 1767-ben áttelepítették innen a mai Parádsasvár- ra. Az egykori Ohuta a mai Párád állandó település része. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 90-92. 234 A mai Parádsasváron lévő üveggyár 1767-ben települt át e helyre. Az ásványvizek palackozása, a Grassalkovich, Orczy és a Károlyi család folyamatos fejlesztése révén időtálló nagyüzemmé vált, amely 2005 őszétől szünetelteti a termelését tulajdonosváltás miatt. A gyár történetét TAKACS Béla 1970-ben és 1979-ben két önálló kötetben írta meg, az új 290
