Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

épült az új műhely. 1764-ben a hutamester átadta az üzem vezetését Josef Adler nevű ve- jének, s ő pedig Németbányára települt, ahol 1773-ban bekövetkezett haláláig vezette az ottani üvegcsűrt. 1768-ban az újbányai üvegcsűr környékén 123 személy élt. A hutában palackokat és ablaküveget gyártottak. LANG Adám 2004. 26-29. Az újbányai huta szerepel a József-kori katonai felmérés 1783-ban felvett térképén Hettenyer Glas Hülle néven (Colonne XI. Sectio 31.) N. IPOLY Márta 1982. 93. Az üvegcsűr a megfogyott erdők miatt 1784 után kb. 3 km távolabbra települt a hetényi erdőben (lásd Pusztabánya). JEGE- NYES János 2001. Az egykori huta hamuzsírfőzőjének a helyét jelölik a hatámevek közt a Potaschen Acker, Potaschengrund hatámevek. PESTI János 1982. I. 569. - Történetére lásd: LANG Ádám 2004. 26-30.; JEGENYÉS János 2001.

154 1760-ban Mikes gr. állíttatta fel az üvegcsűrt. HOFFMANN, Herbert 1972. 91. Az üzem működése 1760 és 1856 közt folyamatosan nyomon követhető. Elsősorban ásványvizes palackot gyártottak itt a környéken előforduló borvizek esztétikus csomagolásához. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 70.

155 Kőhuta létezésére az újhutai (ma: Bükkszentkereszt) anyakönyveiben találni adatot. Az 1790 körül keletkezett Répáshuta munkásai (fúvók és segédek) zöme az egykori Kőhuta dolgozói lehettek. A mai répáshutaiak rokonai Dédesen élnek, ahová a kőhutai üveggyártás után részben áttelepültek. VERES László 1978. 32, 57. 1805-ből ismerjük Kőhutáról Deák Márton és felesége Preskotsplot Mária nevét. SIPOS István 1958. 46. Ez a legkésőbbi adat az üzemre. A helyét Répáshuta feletti Kövesvárad nevű hegy közelében kell keresni, ahol az egykori üveghuta nyomai ma is észlelhetők a helyszínen.

156 1579-ben tudunk a helybeli üveggyártók létezéséről. RELKOVIC Néda 1911. 367.

157 1903-ban új üveggyár épült - Magyar Üveg és Agyagújság 1904. október 1. a község határában lévő Máriavölgyben, s azt Pausz Tivadar létesítette. Az üzembe a megszűnt livóhutai gyár munkásai települtek. Népszámlálás 1910. 815. A gyár 1918-ban még fennállt. SÁGHELYI Lajos 1938. 346. Megszűnt 1950-ben - KANTÁR, Jan 1963. 67. A forrásokban nevezik: Sárosmáriavölgy, Kavicsos, Kőtelep vagy Kruzlovská huta néven is. - Történetére lásd: KANTÁR, Jan 1963. 60-90.

158 A XVIII. század elején létezett gr. Bercsényi Miklósnak itt üveghutája. HILDENSTAB György 1910. 118.; GURMAI Mihály 1943. 31.; SÁGHELYI Lajos 1938. 112. A telep helyét nem tudtuk azonosítani az 1913-as Helységnévtár alapján.

159 1839 előtt keletkezett az itteni üvegcsűr. VERES László 1989. b. 67.; BORSOS Béla 1974. 108.

160 Agyárat 1892-ben Schreiber József alapította. VÁVRA, Jaroslav Robert 1954. 173. Rovne kisközség határában álló üzemben öblös- és táblaüveget gyártottak, az üzemet korszerű amerikai présgépekkel, homokfúvó gépekkel szerelték fel. TELKES Simon 1895. 39. Viszont a telep 1917-ben már redukált termeléssel működött. SÁGHELYI Lajos 1938. 1920 utáni újabb fejlesztésekkel napjainkban is létezik. A forrásokban Rovne, Lednicrovnye név alatt is említik.

161 1558-1559-ben Nádasdy Tamás sárvári és lékai nagyszabású építkezései miatt üvegcsűr létesült a település határában. KOMÁROMY András 1911.443-476.

162 1676-ban a lékai uradalmat Esterházy Pál megvásárolta a kamarától. H. TAKACS Marianna 1970. 211. A lékai üvegolvasztó működéséről 1697-1698-ból vannak újabb adatok. ÉRI István 1966. 168. Hosszabb szünet után 1786-ban említi KORABINSKY, Johann Andreas 1786. 202. A műhely létezett 1800-ban. NÉMETH István 1984. 557. A működéséről tudósít

282