Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
134 Az 1807-ben az üzemet Wälder Ádám vette bérbe, majd a következő évtől pedig Gasteiger János árendálta 1811-ig. ÉRI István 1966. 156-157. A Jankovich uradalom üveggyártó fabrikájában 1832-ben 54 munkás dolgozott, ahol jó minőségű, a cseh üveghez hasonló fehér öblös- és táblaüveget gyártottak. HOBL1K Márton 1832. 11., 47. 1837-ben még termelt a műhely. FÉNYES Elek 1837. V. 22. 135 1724-ben a kolozsmonostori jezsuita rendház kezelésében létezett egy üvegcsűr a Jára völgyében, ahol ablaküveget is készítettek. 1725-ben az üveghutát a páterek elhagyták, de egy 1757. évi adat szerint újra üvegolvasztót állítottak fel. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 70. 136 1883-ban Kuhinka Lajos alapította az üveggyárat, amely 1889-től belga rendszerben táblaüveget gyártott, majd 1891-től a finn-tükör gyártását is megkezdte. TELKES Simon 1895. 26. 1888-ban dr. Sámuel Dezső vette át a gyár kezelését, majd 1890-ben az Egyesült Magyarhoni Üveggyár Rt. Egyik vállalata lett. A nagy kapacitású üzem 1893-ban 125 dolgozót alkalmazott. Ismeretlen okok miatt az üzem 1900 körül megszűnt. SZVIRCSEK Ferenc 1999. 23. A XIX. században a Jaszenie patakról elnevezett községben felállított gyárat: Jaszenia, Jecenye, Kramlislye és Kiskapocs neveken is említették. 137 1816 táján a bártfai gyógyvizek palackozásához Livóhuta melletti Kapisón gyártották az üveget. CSAPLOVICS, Johann 1816. 34. 138 A XIX. században még létezett itt egy üveghuta. LEHMANN Antal 1971. b. 61. 139 Egy 1812-ben készült osztrák katonatiszti leírás említi Kaposkeresztúron, az akkor keletkező üvegcsűrt. T. MÉREI Klára, 1999. 29. 1836-ban Hugóménak említik a mai Kaposke- resztúr melletti Rákó pusztát, ahol az üzem működött, a Kapos csatornája mellett. A műhely 1841-ben már megszűnt. LEHMANN Antal 1971. a. 118.; FÉNYES Elek 1936.1.208. A forrásokban: Hugomér, Rákó néven található. 140 Az üvegolvasztó 1845 januárjában 1 kemencével és nyolc üvegfúvóval dolgozott, egy Csákyújfalu nevű határhelyen. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 74. Az üvegcsűr gr. Csáky György almási uradalmához tartozott, amelyet még az év tavaszán haszonbérbe kívántak adni. - Hazánk és Külföld 1845. április 20. 430. Az üvegcsűr nem alkotott önálló települést, hanem Kásapatak falu külterülete volt. - Helységnévtár 1913. 727., amely egy 1878-as iparkamarai jelentés szerint megszűnt. TELKES Simon 1895. 77. 141 1793-ban Michna János üveghutája 8 fúvóval dolgozott, ahol 3000 frt értékű üveget termeltek évente, viszont tőkehiány miatt már szünetelni kényszerült. MÉREI Gyula 1951. 118. -1807-ben 3000 frt értékű üveget gyártott. - LEHMANN Antal 1969. 95. 142 1718-ban már termelt a Teleki grófok Kercisorán felállított üvegcsűrje, ahol ablaküveget és palackot állítottak elő 1735-ig. Ezután vagy 30 évig szünetelt a termelése. - VERES László 1991. 52. - 1762 elején Teleki László újból üzembe helyezte az új helyre költöztetett üvegolvasztót, ahol a táblaüveget, boros- és vizespoharakat készítettek. BUNTA Magda- KATONA Imre 1983. 9-70. 1771-74-ben összeírták a működő műhelyt. SZATHMÁRY László 1929. 485. -1847-ben metszett üvegeket is gyártott. - KŐVÁRY László 1847. 218. -Az üzemben, 1856-ban egy kemencével, 10 tégellyel termeltek. - TELKES Simon 1895. 9. A korábbi kutatás szerint 1895 előtt a vállalatot bezárták. SÁGHELYI Lajos 1938. 291. - Más adatok szerint 1901-ben még fennállt. RADNÓTI Dezső 1901. 306. - Történetére lásd: BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 69-70.; VERES László 1991. 51-52. 143 Egy 1829. május 21-én keletkezett iratból ismert ennek az officinának a működése. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 74. 280
