Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
44 A szentlőrinci pálosok üvegkészítéséről 1514-ben írt a rend tagja: GYÖNGYÖSI Gergely 1983. 240. Ez évből ismeijük az üvegkészítő műhely vezetőjét - Frater Jacobus fenestri- par nevét. - GYÉRESSY Ágoston Béla-HERVAI Levente Ferenc 1976. 418. 45 A gyár alapjait 1852-ben Kari Czilchert vetette meg. - HAHNENKAMP, Hans 1986. 111. — 1860-ban Magyarországon először kísérletként gáztüzelésű üveggyártelep létesült a helybeli kőszénbányára, 1874-ben megszűnt. - Történetére lásd: SÁMI Lajos 1870. 120-122.; HAHNENKAMP, Hans 1986. 111-113. A forrásokban: Thalheim, ill. Schreibesdorf néven szerepel. 46 1786-ban említi a műhelyt, KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 80., 1792-ben is ösz- szeírták, TELKES Simon 1895. 8. 1796-ban még létezett. VÁLYI András 1796.1. 342. 47 1836-ban létesült a Zay grófok uradalmában a Karolina völgyi üveghuta, amelyet Zay Karolina grófnőről neveztek el, s a műhelybe kizárólag német mestereket telepítettek. TEMES J. Mariann 1967. 159-160. A gyárat 1870-ben átépítették gáztüzelésű üzemmé. A gyár kezdettől készített öblösüvegeket, s rendelkezett köszörűműhellyel. A XIX. század végén Porazik József gyáros kezén volt. Munkáslétszáma 1900-ban 43 fő volt. Az üzemet 1909-ben zárták be. - Történetére lásd: TEMES J. Mariann 1967. 157-214. A forrásokban az üzemet Karolinavölgy, Zsittna néven nevezik. 1913-ban Buzás-Buzásiiveghuta néven említik. Helységnévtár 1913. 447. 48 1786-ban Bukovina néven említi KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 79. 1796-ban még termelt: VÁLYI András 1796. I. 343.; BOROVSZKY Samu 1903. 266. 49 A szoldobágyi üvegolvasztót 1718-ban alapította gr. Károlyi Sándor. 1722-ben már üveggyöngy gyártásáról is tudunk. jTAKATS Béla-VERES László 2001. 274-275. 1726-ban 40 hét alatt 67657 darab karikaüveget (ablaküveg karikát) gyártottak. A műhely készített fehér, zöld és fekete színű üveget, poharakat, butellákat, boros korsót, gyertyatartót, ún. csontüveg- ből palackokat, tányérokat, függő kristálylámpákat. TAKÁTS Sándor 1907. 642-644. A műhely működése az 1740-es évekig követhető. Valószínű, hogy az 1743. évi árvíz tette tönkre a zúzómalmát. LAMBRECHT Kálmán 1914. 71-72. Nem építették újjá, hanem helyette gr. Károlyi Ferenc az erdődi uradalomban létesített egy másik üvegcsűrt. Az üvegipari munkákban a szerzők régóta összekeverik a Szatmár megyei erdődi járásbeli Bükkszoldobágyot, a Bihar megyei nagyváradi járáshoz tartozott Hegyközszoldobágy, ill. a szintén Bihar megyei magyarcsékei járásban volt Kőrösszoldobágy nevű településekkel. Helységnévtár 1913. 141., 254., 342. Egyedül a Szatmár megyei Bükkszoldobágyon létezett üvegcsűr. - Történetére lásd: KÁRFFY Ödön 1902. 276-284.; TAKÁTS Sándor 1907. 642-647.; tTAKÁTS Béla-VERES László 2001. 267-285.; fTAKÁCS Béla-VERES László 2002. 115-129. 50 1792-ben már összeírták a műhelyt a Litavica-patak völgyében. TELKES Simon 1895. 8. 1810-1850 közt működőként említi az olvasztót GYÜRKY Antal 1874. 160. Majd 1856-ban újból összeírták. TELKES Simon 1895. 9. A forrásokban Csábrág-Varbók néven is szerepel. 51 1837-ben már fennállt az üveggyártó fabrika, FÉNYES Elek 1837. II. 80. és 1842-ben is létezett. FÉNYES Elek 1842. I. 227. Az esztergomi káptalan birtokában lévő területen 1851-ben még működött az üveghuta. FÉNYES Elek 1851. I. 200. A forrásokban szerepel Csaradice néven is; BOROVSZKY Samu 1903. 266. 52 1786-ban említi a Zólyom megyei Csarcsin üveghutáját. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 84. Bár ilyen nevű község soha nem létezett. Viszont 1773-ban Csécsény nevét Csemi Csacsin név alatt írták össze, s ez lehetett a tévesztés alapja. TÖH 1998. 384. 270
