Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

A magyar királyság üvegipari létesítményeinek területi megoszlása

Országrész neve

Megyék száma

Üzemek száma

Az összes iparági üzem %-a

Felvidék

16

171

49,86

Dunántúl

8

59

17,20

Kárpátalja

4

21

6,13

Partium

3

16

4,66

Erdély

12

49

14,28

Közép-Magyarország

2

10

2,92

Horvátország és Szlavónia

5

17

4,95

Összesen

50

343

100,00

A régi Magyarország üvegiparának területi elrendeződését az ország természetföldrajzi adottságai (erdős hegyvidékek és a folyóvizek megléte) alapvetően determinálták. Az üvegiparban a Felvidék, a Dunántúl és Erdély együttesen az ismert létesítmények több mint négyötödének (81,34 %) adtak otthont. A középkorban és az újkorban is a sorrend szerint e három országrész volt az iparág legfontosabb gyártóterülete. Az üvegipar területi eloszlását tekintve a Dunántúlon Moson, Győr, Komárom, Fejér, megyék egymással ösz- szefüggő területén egyetlen gyártóhely sem ismert. Hasonlóképpen a dél-magyarországi megyék közül Szerém, Bács-Bodrog, Torontál, Csanád, továbbá a Nagyalföldön Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Arad, Hajdú és Szabolcs megyék alkotnak egy összefüggő üvegipari létesítmény nélküli területet.

Az adattár első rovata azt jelzi, melyik település határában létezett az üvegipari létesítmény 1913-ban. A második rovat azt adja meg, hogy 1913-ban melyik megyéhez tartozott a település. Végül a harmadik rovat a működés idejét tünteti fel. A működési időtartam kezdete az az idő, amikor az üzem vagy műhely neve először felbukkan az írott vagy nyomtatott forrásokban. A működési idő vége pedig az adott létesítmény utolsó írásos említését jelenti.

A település neve Megye Működés ideje

Ádámfalva1

Ajka2

Almásmező3

Almaszeghuta4

Alsódaruvár5

Trencsén 1786-1796

Veszprém 1878-napj ainkig

Fogaras 1790 körül-1845 előtt

Bihar 1792-1856

Pozsega 1805 előtt—1917

255