Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei
konstrukció során ebben a házban egy ipartörténeti bemutatóhelyet alakítottak ki, ahol a bükki üveghuták múltját bemutató kiállítás nyílt. A 2. számú épületben, amely 9x5 m alapterületű volt, búbos kemence, háztartási hulladék került elő. Ezen épület falait fél méter magasan megemelték. Ennek a háznak a szomszédságában volt a mintegy 25 m hosszú és 15 m széles hulladékdomb, más néven halda. A feltárás során a hulladékdombot két kutatóárokkal vágták át, ahonnan sok üvegolvadék, salak, üvegtörmelék, olvasztótégely-töredéke, hajdani késztermékek darabjai kerültek elő. A régészeti kutatás első évében ezen kívül a települést ivó- és ipari vízzel ellátó 2 m átmérőjű, kővel falazott kútra bukkantak. A kút feltárása és kitisztítása a következő évek feladata lesz. A megkutatott területen egy terméskőből falazott 10 m hosszú pince maradt meg, amely valaha a hutatulajdonos házának a tartozéka lehetett.936 2001. augusztus 20-án Gyertyánvölgyben egy szabadtéri ipartörténeti emlékhely nyílt meg a látogatók számára. Az emlékhely kialakításához Bükk- szentkereszt Polgármesteri Hivatala és a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala nyújtott anyagi támogatást. Murarátka határában lévő Rátka-puszta területén, ahol egykor üvegcsür állt, 1979-ben Molnár László régészeti leletmentést végzett. E XIX. század elej i üveghuta egykori területét az 1945-ös földreform során kiosztották, s az addig bolygatatlanul hagyott területet szántani kezdték. Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében a föld alatti maradványok elpusztultak, s miután az erózió miatt egyre süllyedt a talaj szint, a leletmentés során csak foltokban lehetett nyomát találni az egykori műhelynek. A leletmentés egyedüli eredménye, hogy a rátkai üveghuta termékeiből sikerült töredékeket megmenteni.937 Ily módon az 1806-1812 közt működött üvegolvasztó kemencéinek jellege ismeretlen maradt. A Tormafölde határában található Vétyem-pusztán 1979-ben Molnár László leletmentő ásatást végzett a vétyemi üveghutánál. Az ásatás alkalmával két kemencét tártak fel. Az elsőről a feltárás vezetője lakonikus tömörséggel azt írja, hogy az egy XV. századtól a XIX. századig használatos típus volt.938 Ebből csak sejthető vagy esetleg feltételezhető, hogy a műhely a kora középkortól meglévő háromkemencés hutatípus lehetett. 936 MESTER Edit 2001. - E helyen köszönöm Mester Edit régésznek (Budapest), hogy az ásatási dokumentációt részemre megküldte, s ezzel önzetlenül segítette munkámat. 937 MOLNÁR László 1981. a. 31-32. 938 MOLNÁR László 1983. 209. 247
