Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei
Az ásatás során felszínre kerültek a 3,2x0 ,9 m tüzelőterű előkészítő-, a 2,0x0,6 m tüzelőterű hűtő-, valamint 6,5x0,6 m tüzelőterű olvasztókemence maradványai. Ez utóbbi alatt egy 0,5 m széles, részben téglával falazott, s patakkövekből rakott hypocaustum-szerü járat, vagyis a fütőcsatoma húzódott, amelynek előkerült a kezdetleges száj része és a másik végén kéménynyílása. A kemencéket nyitott, egyszerű ágasokon nyugvó fészer jellegű építmény fedhette. A kemencék közvetlen környékén lévő kisebb halmok az olvadt üvegtörmelékeket, a gyártás során keletkezett hulladékot rejtették.927 Az előkerült leletek alapján az üvegcsűr ablaküveg-karikákat és fuvott üvegeket (palackok, kancsó stb.) készített. A Parádsasvári Üveggyárban elvégzett üveganyag-vegyelemzés eredménye a következő: Az üveg összetétele Anyagösszetétel %-ban SiO, 61,940 CaO 16,564 MgO 0,644 K,0 15,104 Fe203 0,644 A1,0, 5,104 NazO Nyomokban A vegyelemzés szerint feltűnően magas az alumíniumoxid százalékos aránya, amely valamiféle káliföldpátból került az olvadékba.928 A mátraszent- imrei Apátsági huta egy típusos példánya a XVIII. századi erdei üvegcsűröknek, amelyeknek a gyártási nyersanyaga a bükkfahamuból főzött szalajka vagy hamuzsír szinte kizárólagosan káliumoxid, míg a tengerparti üvegekre jellemző magas nátriumoxid (szóda) jelenléte e huta termékeiben csupán nyomokban volt felismerhető. Theophilus Presbyter 1100 körül már leírja a három kemencével működő üvegkészítő műhelyt, ahol a bükkfa hamujából gyártották az üveget.929 Eddig a 3 kemencés olvasztónál előkészítő, olvasztó- és hűtőkemencéről esett szó, Theopilus céduláiban viszont a harmadik kemencéről szólva kiterítőkemencét említ, ahol az ablaküveg készül. A leírásból csak hozzávetőlege927 KOVÁCS Béla 1969. 205-207. 928 KOVÁCS Béla 1969. 207. 929 THEOPHILUS Presbyter 1986. 59-60. 244
