Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei
volt képes, vagyis 1100 -1200 °C-ra, amely az üvegolvasztáshoz szükséges. Az Esztergom-Szentkirályi leletek alapján itt üvegkészítő, illetve színes ablaküveg készítésére alkalmas műhely XII -XIII. századi működése valószínűsíthető. A pásztói üveghuta feltárását Valter Ilona végezte 1985-ben. Pásztó város központjában található apátság épületét 1190-ig a bencések használták, majd miután azt elhagyták, a ciszterciek foglalták el. A monostor építészetileg két szakaszban épült, a XII. század elejére tehető az első építési korszak, és a XIII. század elejére a második periódus, amikor bővítették az építményt. Erre a bővítésre 1230 körül került sor, a monostort károsító tűzvész után. 1985-ben a monostortól keletre két műhely alapjaira bukkantak. A nagyobbik 32 m hosszú, 7 m széles észak-déli tájolású kőépület, közvetlenül a Malompatak partján állt. Ez az épület három különálló helyiséggel rendelkezett, s a falai homokkőből készültek. Ennek az épületnek a déli végén került elő egy kisméretű kemence, mellette pedig a salakrakodó helye. Ez volt az üveghuta épülete, amely 1230 körül kitört tűzvészben megsemmisült. A másik műhely kisebb volt, kelet-nyugati tájolású, 20 m hosszú és 7 m széles, két helyiségből állt, s az épület kovácsműhely céljait szolgálta. Az officina vitraria épületének nyugati falát nagyméretű téglából, a többi falat homokkőből rakták. Az épület falai 1,5 m magasak voltak, tetejükre fagerendázat, nyitott fedélszerkezet készült, amelyet részben a falakhoz rögzítettek, középen pedig cölöpökön állt.918 E műhelyépület belsejében 3 kemencét, valamint mellettük üveggyártási hulladékot találtak. A kor üvegkészítési gyakorlata szerint három kemencére volt szükség: az előmelegítő-, olvasztó- és a hűtőkemencére. Az egykori üveghuta épületének déli-keleti része egy XVIII. századi épület létesítése idején erősen megsérült. Ez a három- kemencés üvegolvasztó megegyezik a Theophilus Presbyter által leírt üveggyártási technológiával. Az egész hutaépítmény Valter Ilona szerint ahhoz a XV. századi üvegkészítő műhelyhez hasonlít, amelyet Angliában Pilkington község közelében lévő Bludens Woodban találtak és építettek újjá. Az olvasztókemence alsó része maradt meg, s mellette kevés olvasztott üveget és üvegdarabot találtak. Az üvegdarabokból négy mintát vizsgáltak meg az Üvegipari Kutató Intézetben. Az első háromra egyaránt jellemző volt egy zöldes színű massza jelenléte. Ez az üvegtípus agyagpasztával és mészkővel vegyített homokból állt, amelyhez az olvasztáskor még üvegtörmeléket 918 VALTER Ilona 1994. 393-396.;VALTER Ilona 2002. 425 428. 238
