Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Élet az üveghuták árnyékában
Jeles üvegkép készítők dolgoztak Máramarosban is.911 A történeti Magyarországon, a Felvidéken jöttek létre azok a másodlagos népi üvegkép készítő központok, amelyek a korábbi import pótlására alakultak ki. A csehországi Pohoriból 1850-ben költözött át a felső-magyarországi Szinóbányán lévő Katalinhutára Samper József, aki üvegfestőként dolgozott. A Felvidéken további üvegfestő központok keletkeztek Herencsvölgy, Rimakokova-Újantalvölgy és Rimakokova XIX. században üzemelő üveghutái környékén. A Gömör-Kishont megyei Szabados és Nagyszabos falvak közel voltak a fenti üzemekhez. E két falu lakosai, mint házalók árusították a képeket és üvegeket, s termékeikkel Lengyelországig eljártak.912 A Dunántúlon a XIX. század első felében a Magyarlukafán lévő hutához is kapcsolódott a népi üvegkép készítés, melynek gyökerei az ausztriai Sandl festőközponthoz köthetők.913 Somogy üvegképeinek egy része a lukafai üveggyárban készült a XIX. század közepén, s azokat Turbék, Máriagyüd búcsúin árulták.914 Az erdei üveggyártó telepek mellett rövidesen az állandó település jellegükből fakadóan temető, templom, iskola létesült. Az erdők helyén keletkezett irtványföldeket, ahol a mezőgazdasági munka folyt, felosztották a hutás zsellérek egymás között. A bezárt üvegcsűrök mellett maradt lakosság foglalkozást kényszerült váltani. Itt nem alapvető foglalkozásváltásról volt szó, mert mezőgazdasági és erdőmunkákat korábban is végeztek, csak annak az aránya nőtt meg, mivel ez lett a további megélhetés kizárólagos alapja. A hutás telepek környékén lévő erdőkben minimális szinten, de konzerválódott a hagyományos jobbágy-paraszti erdőlés. Gombát szedtek, fát gyűjtöttek, háztartási eszközöket készítettek. A fafaragás, teknő- és kanálkészítés mindennapos foglalkozássá lett. Megpróbáltak ezen kívül faszén- és mészégetésből, fuvarozásból megélni. 911 VARGA Zsuzsa 1982. 449. 912 LIPPÓCZY Norbert 1962. 100-101. 913 VARGA Zsuzsa 1982. 449. - Szacsvay Éva kitűnő összegzést írt az üveg-, tükör- és az üvegikon készítéséről, ilyen központok tevékenységét ismertette a budapesti Néprajzi Múzeum üvegkép-gyűjteménye alapján. - SZACSVAY Éva 1996. 7-25. 914 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 273. 235
