Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Élet az üveghuták árnyékában

A vándorablakosok tevékenységének elterjedtségét jellemzi, hogy az 1900. évi népszámláláskor hivatalosan 1543 ablakost vettek száma a régi Magyarországon.907

Szólnunk kell az üveghuták környékén lakók egy szinte háziiparszerű foglalatosságáról, a vallásos témájú üvegképek, tükörképek, üvegikonok készítéséről és divatjáról. Az üveg grafikák készítésének Itáliában és Németországban középkori előzményei vannak. A népi üvegképek készítése Közép- Európában és Magyarországon az újkorban vette kezdetét, a XVIII. század második felében az üveghutákból kirajzó mesterek műhelyeiben tömegesen készült vallásos témájú ábrázolások, az ellenreformáció által kiváltott szent- képigényt elégítették ki. Részben a készítők, másrészt a kereskedők és házalók terjesztették, de szerepet játszottak elterjedésükben a búcsújáró helyek is. Közép-európai elterjedésében döntő szerepe volt a cseh-osztrák határvidék két üveghuta centrumának, így a csehországi Buchers (ma: Pohori) falunak kb. 1770-től, illetve az innen áttelepülőknek, továbbá a vele szomszédos ausztriai Sandl településnek az 1800-as évek elejétől. E központ már a XVIII. század végétől ellátta a történelmi Magyarországot. Legelső hazai darabjai a higannyal és korommal bevont hátterű tükörképek. Máshonnan, így Sziléziából és Dél-Csehországból is sokat behoztak az országba.908

A keleti országrész pravoszláv és görög katolikus lakosságát erdélyi központok látták el saját készítményeikkel. Ezeknek a jellegét a népies ikonfestés és fametszés határozza meg. Közülük a legkorábbi központ a Szolnok- Doboka megyei Füzesmikola zarándokhelye, mely a közeli Torda-Aranyos megyei Hesdát (Hasadát) fametszeteire támaszkodott.909 A füzesmikolai üvegikonok közül a legrégebbi eredetű datált darabok 1790-ből és 1794-ből maradtak fenn. Az üvegképfestők arra törekedtek, hogy minél tartósabb, át- tetszőbb üvegekre tegyenek szert, mert az védte és egyben tartóssá tette munkáikat. Ezért a festők maguk választották ki az üveghutákban a megfelelő anyagot. A Havasalföldről hazatérő mesterek eljártak a felsőporumbáki, barcarozsnyói és felsőkománai üveghutákba, ahol pénzért vagy ikonért cserébe jó minőségű üveget szereztek be. További erdélyi központok voltak Fogarason és Kercesorán, továbbá a Szeben megyei Resináron és Polyánán.910

907 PETERCSÁK Tivadar 1973. 532.

908 VARGA Zsuzsa 1982. 448-449; 1970. 9-12.

909 VARGA Zsuzsa, 1982. 449.

910 ION Emília 1991. 67-68.

234