Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Élet az üveghuták árnyékában

Trencsén megyei Zsolt (Zliecho) üveghutája 1747-ben létesült. A környező falvak közül Temes (Divéktemes), Csávoj (Csavajó), Porubka (Túrirtovány) lakói üvegáruval kereskedtek, Bélapataka férfi lakosai már gyermekkoruktól rótták az országutakat, hámkon a ,,krosná”-\al, s eladásra kínálták az üvegedényeket, poharakat, vagy pedig táblaüvegből ablaküveget készítettek.897 A Trencsén megyei Maj- tény (Hegyesmajtény), Pruzsina (Baross- háza), Csicsmány községek vándorablakosaikról voltak híresek.898

A Gömör megyei Murányhután a XVIII. század végén megszűnt a gyártás, a falu férfi lakosai vándorablakosokká lettek, s ezt az ipart a XX. század elejéig űzték.899 A Liptó megyei Borova (Kisborove) és Hutti vándorüvegeseiről mély empátiával írta 1891-ben Szmrecsányi Arisztid alispán a következőket: „ Ta39. kép. Vándoriparosként dolgozó szlovák üveges (ÁCS Zoltán 1985. 299.)

A szlovák ablakosok házaló tevékenységének a magyar néprajzi irodalomban gazdag anyaga ismert. Az, hogy a különféle szerzők írásaiban a szlovák üvegesek tevékenységének szánták a legnagyobb teret, az összefügg a magyarországi üvegipar sajátos területi elhelyezkedésével. A középkortól a Felvidék, azaz Felső-Ma- gyarország területén volt a legtöbb üveggyártó telep. A területen a férfiak egy része üveghutákban dolgozott, mások a gyárakban vásárolt apróbb üvegtárgyakkal kezdtek kereskedni.896

896 PETERCSÁK Tivadar 1981. 438.

897 VERES László 1991. 81.; MÁRKUS, Michal 1975. 154-155.

898 PETERCSÁK Tivadar 1981. 439.

899 PETERCSÁK Tivadar, 1981.441.

232