Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Élet az üveghuták árnyékában

a rimakokovai táblaüveggyár.875 Három magyar holdon emelték 1872-ben a garamrudnói üzemet, amelyen 4 gyárépület és 9 munkásház létesült.876 Négy magyar holdon állt az 1868-ban átadott Málnapatak-Hámor gyára, s a gyártáshoz szükséges épületeken kívül még ezen a területen 8 munkásházat is emeltek.877 A Rimakokova-Ujantalvölgy üvegolvasztója 9,5 magyar holdon létesült, ezen állt 11 gyárépület és 90 munkásház.878 A parádi gyár 1946-ban

10 magyar holdat mondhatott magáénak.879 1820-ban Málnapatak-Sza- motercs üveghutája 12 magyar holdon létesült,880 és ugyanekkora kiterjedésű volt a Málnapatak-Látka gyártelepe is.881 Közel hasonló nagyságú telken

11 hold 319 négyszögöl területen létesült 1834-ben a gyertyánvölgyi üveghuta.882 Az üzemi létesítmények egyéb építmények nélkül is már egy kis falut képeztek. A huták mellett emelt épületek az állandó letelepedés színteréül szolgáltak. Ha egy huta megszűnt, mert a környéken elfogyott a fa, néhány kilométerrel távolabb létesült egy másik. A felhagyott hutabeli építmények lakásként szolgáltak továbbra is, amelyeket a lakosok béreltek a tulajdonostól. Párádon például az 1820-as uradalmi számadáskönyv szerint az uradalmat bérlő Orczyak 1817-ből és 1818-ból elmaradt lakbértartozásokat is behajtották a parád-óhutai megszűnt hutánál lévő épületek lakóitól.

Az üveggyártó telepek közelében a lakosok az alapítás kezdetétől végeztek mezőgazdasági munkákat, hiszen állatokat tartottak, azoknak szénát kaszáltak, s a ház körül veteményeseket műveltek, továbbá az díványokon gabonát stb. termesztettek. Jutott idő a mezőgazdasági munkákra a hazai üveghutáknál a gyártás szakaszos volta miatt. A munkások az üzemek melletti telepeken laktak, nem tartózkodtak állandóan a kemencék körül, csak akkor, amikor a tégelyekben az olvasztás befejeződött, s a gyártás elkezdődhetett. Ezt a munkakezdést harangozással jelezték az üvegfúvóknak és segédeiknek.

Egyébként a jobb üvegcsürök évente átlagosan 200 munkanapon keresztül üzemeltek. A telepek környékén folytonosan növekvő új irtványföldek lehető875 BOROVSZKY Samu 1903. 277.

876 BOROVSZKY Samu 1903. 277.

877 BOROVSZKY Samu 1911. 222.

878 BOROVSZKY Samu Én. 262.

879 HML XVII-541. Párád Községi Földigénylő Bizottság iratai. 1946. XII. 16. - A gyár jelenlegi területe 7,14 hektár, vagyis 12,4 kh. - KOLOS Tibor-OLÁHNÉ Nagy Erzsébet 1993. 633.

880 SZVIRCSEK Ferenc 1982. 89.

881 BOROVSZKY Samu 1911. 222.

882 VERES László 1984. 29.

226