Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Élet az üveghuták árnyékában

vevő munkás kevés volt ahhoz, hogy termelni tudjon folyamatosan, ki kellett őket szolgálni. E fenti 3—4, illetve 8-10 szakmunkás számának a három-, esetleg négyszerese lehetett a huta kiszolgáló személyzetét jelentő segédmunkások vagy napszámosok száma, vagyis még legalább 18-24 személy munkájára volt szükség. Tehát átlagban egy üvegcsümél az összes hutaalkalmazott 24—32 fő között változhatott. Ha összevetjük a huta alkalmazottainak számát a telep lakosainak létszámával, kiderül, hogy 4 eltartott jutott átlagosan minden egyes hutánál dolgozóra. A Borsod megyei Ohután (Bükkszentlászló) 1746-ban 80, 1755-ben - a huta működésének utolsó évében - 113 lakosa volt a telepnek. A szintén Borsod megyei Újhutának (Bükkszentkereszt) a működése 14. évében - 1769-ben - 63, 1790-ben 274 lakosát vették számba. A XVIII. századi felsőmagyarországi átlagosnak tekinthető üveggyári telepeken hasonló arányok vannak.852 1745-ben a parádi Ohutában 9 szakmunkás dolgozott egy német hutásmester vezetése alatt. 1746-ben a parádi Ohután dolgozó munkások és családtagjaik száma 26 fő.853 Divényhután 1709-ben az üvegkészítő üzemnek 50 fő volt a létszáma. Ez a magas szám azonban nem azt jelenti, hogy ennyien foglalkoztak volna közvetlenül az üvegtermékek előállításával. Általában 6-8, esetleg 9 szakmunkás elegendő volt a gyártásnál, a többi a nyersanyag kitermelésével, annak előkészítésével és szállításával foglalkozott.854 Ezt figyelembe véve a divényi hutánál 1 szakmunkásra valamivel több, mint 4 segédmunkás jutott. Ez a műhely a korban kifejezetten a nagyobb üzemek közé tartozott.

A Borsod megyei Újhután az 1760-as években 9 szakmunkást alkalmaztak: 5 üvegkészítő mestert, 2 hamuégetőt és egy-egy kemencemestert, fűtőt és sótos csinálót. Az üzemnek nem volt helyben törőmalma, hanem az továbbra is a szomszédos Ohután működött.855

Az előbb említett Ohutában az 1796-97. évi összeírás szerint 31 aktív munkást foglalkoztattak. Közülük a szakmunkások (üvegfúvók), a hutásmester és a kemencemester 8 fő, vagyis a dolgozók 25,8%-a. A többiek fűtők, hamuégetők, favágók, anyagszállítók, fuvarosok, gondnok és az őrök voltak, együttesen 23 fő, vagyis az összes hutabeli alkalmazottak 74,2%-a.

Tehát a szakmunkások és az összes munkás aránya minimálisan 1:3, ha hozzávesszük, hogy a hutánál a rokkantak és kegydíjasok (számuk 8 fő) mun852 CSIFFÁRY Gergely 1994. 43.

853 EÉL Canonica Visitatio 1746.

854 SZVIRCSEK Ferenc 1982. 52.

855 VERES László 1978. 25.

221