Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Kereskedők, vállalkozók, üveggyárosok

1825-ben a pesti üveges céh tagja.823 Pesten saját nagykereskedésben árusítja a tamáséi üveghutájának termékeit, s itt halt meg 1826-ban. Az üzletét egy segédje kívánta átvenni, amiben a céh megakadályozta.824

1827-ben a Pántzély család bérelte a csábrági uradalom üveghutáját özvegy gr. Koháry Ferencné Waldstein Antóniától.825 Ezzel egy időben árendásai voltak a Tamásdon, még 1804-ben kamarai tulajdonként felállított üveg fabrikának is, amelyre 1828-ban kiváltságokat, ún. Landesbefugte privilégiumot kértek és kaptak a Helytartótanácstól. így engedélyezték részükre a császári sasos címer és pecsét használatát iratokon és az üzem kapuján stb.826 Miután Sághelyi Lajostól tudjuk, hogy Pfantzelt 1826-ban meghalt, így valószínű családjának valamely tagjáról van szó, aki az üzletet és a gyárak irányítását tovább folytatta. A tamásdi üvegolvasztó is életképes üzemnek bizonyult, utóbb gyárrá fejlődött a század második felében, s napjainkban is üzemel.

Feketeerdőn (Bihar megye) 1820-1828 közt egy bizonyos Amonn nevű osztrák vállalkozó alapított kisebb üvegcsűrt az erdőrengeteg közepén.827 A vállalatot 1860 táján Leibich János csehországi iparos vásárolta meg, aki új kemencéket építtetett, és cseh szakmunkásokkal megteremtette a minőségi üveggyártás alapjait. 1866-ban a gyár tükröt, ablaküveget, palackot, poharat stb. készített.828

Az üvegiparban vállalkozóvá lett kereskedők jellegzetes típusához tartozik a Neumann család. Ennek a pápai gyökerekkel rendelkező famíliának több generáción voltak érdekeltségei a Dunántúl üveggyáraiban: Somhegyen, Úrkúton és Ajkán.

1815 őszén kezdett termelni az Esterházyak birtokán a Bakonybél határában felállított somhegyi huta. Az üzem bérletére 20 éves szerződést kötött a földesúrral Neumann Abrahám pápai zsidó kereskedő, aki 1820-ig árendál- ta az üzemet, majd halála után a fia Neumann Salamon bérletében maradt a somhegyi üvegolvasztó működése egész időszakában.

Neumann Abrahám az évenként kivágott 1000 öl (3410 m3) fáért 5500 fft-ot, a gallyfáért 800 frt-ot, bor- és húskimérés bérletéért 300 frt-ot fizetett.

823 SÁGHELYI Lajos 1938. 274.

824 SÁGHELYI Lajos 1938. 256.

825 MÉREI Gyula 1951. 204.

826 MÉREI Gyula 1951. 204-205.

827 CSIFFÁRY Gergely 1995. 137-138.; BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 113.; fTAKÁCS Béla-VERES László 2002. 115.

828 Hazánk és Külföld 1866. 786-788. Üvegfúvók a bihari Fekete-erdőben.

213