Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az üveggyártás technológiája
vannak sótürő fajok is. E növény elégetéséből keletkezett fahamuból előállított hamuzsír lehetett a Mediterráneumban az üveggyártás nyersanyaga. A csűdfű latin neve a poterium lett a közös gyökere az európai üveggyártás hamuzsír kifejezésének. Az üveg összetételében jelenlévő szóda (Na2C03), amely a nátronüveg gyártásának alapanyaga, és a káliüveg alapját képező hamuzsír (Ka2C03) kétféle üvegtípust eredményez eltérő tulajdonságokkal. A nátrium-kalcium- szilikát alapú üveg állandóbb, tartósabb összetételű ugyan, viszont a kálium- kalcium-szilikát üvegekkel szemben nehezebben feldolgozható.18 19 Ezen ösz- szetételbeli különbözőség következménye, hogy a nátronüveg „puha ”, meglehetősen lassan dermed, s így hosszú ideig változatosan formálható. A káliüveg dermedése gyorsabb, ezért korlátozottabb az üvegkészítő lehetősége a tárgy formálására.20 A nátriumoxid erősen csökkenti az üveg viszkozitását21, növeli a tágulási együtthatót, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolja az üveg mechanikai tulajdonságait, azaz törékenyebb, mint a káliumüveg. Ha súlyarányosan a nátriumoxidot káliumoxiddal helyettesítjük, az üveg nehezebben olvasztható. A káliumoxid a nátriumoxidhoz viszonyítva növeli az üveg viszkozitását, csökkenti kristályosodási képességét. Ezért a káliumoxi- dot tartalmazó üvegek jobban préselhetők, fényük csillogóbb és csengőbb hangot ad, mint a nátronüveg.22 A gyártási eljárások sorában szólnunk kell egy különleges üvegféleségről, vagyis az üveggyöngy készítéséről. 4. Az üveggyöngy készítése Az üveggyöngy fehér vagy színes, könnyen olvadó üvegből készített mesterséges gyöngy. Gyártottak velencei (hímző-), füvott és sajtolt üveggyöngyöt. A valódi gyöngy utánzata az ún. gyöngyszesszel és viasszal töltött, füvott üveggyöngy.23 A valódi gyöngyhöz hasonló hamis gyöngykészí18 A Pallas Nagy Lexikona 1893. IV. 785. 19 GURMAI Mihály 1978.1. 14. 20 VERES László 1991. 12. 21 Ez esetben az olvadt, folyékony üveg nyúlósságáról, belső súrlódásáról van szó. 22 KATONA Imre 1983. a. 162. 23 SCHACK Béla 1931. IV. 284. 19
