Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A századfordulótól az első világháború végéig
osztrák gyárak műszaki technikai színvonala magasabb volt, s ezért áruikat lényegesen olcsóbban tudták kínálni a magyarországi piacon a hazai gyárakénál. Az éleződő piaci verseny miatt a gyárak kartellekbe szerveződtek. Az osztrák-magyar táblaüveggyártók kartellje 1891-ben alakult, miután ez az árkartell csak 4 nagy gyárnak volt hasznára, ezért a szervezet a következő évben felbomlott. 1901-ben újabb kartell jött létre, amely már nemcsak az árakat, hanem az eladási árfeltételeket, a termelési viszonyokat is szabályozta, valamint a külföldi forgalmat és a termelést kontingenshez kötötte. Ez a kartell sem bizonyult időtállónak, mert az újonnan keletkezett gyárak miatt ismét túltermelés jelentkezett, amely leszorította az árakat. 1906-ban a táblaüveggyártók a Handelsgesellschaft vereinigter Tafelglasfabriken GmbH néven Prágában állítottak fel egy társaságot. Ez a társaság mind a gyártóktól, mind a kartellen kívül állóktól is megvette és eladta a táblaüveget. Ennek a cégnek Bécsben és Budapesten volt fiókja. Az első világháború kitöréséig a magyar és a horvát üveggyárak a fennálló kartellek tagjai voltak, s e kartellek az összes árunemre külön-külön alakultak. A magyar üvegkartell szerve a Magyar Szent Korona Országainak Területén Működő Üveggyárosok Országos Egyesülete volt. Az áremeléseket vagy a termelés csökkentését ezen egyesület közgyűlésén döntötték el, s az ott hozott határozatok valamennyi tagra nézve kötelezőek voltak. 1908-ban a pangó hazai üvegipar föllendítése végett öblösüveg-kartell alakult a korábbi laza konvenció helyett. Ennek a tagjai voltak a következő cégek: Üveggyári telepek Schreiber J. és unokaöccsei, Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt., Kossuch János cég, Első Magyar Üveggyár Rt., a zlatnói üveggyár, a Königlische Landesbefugte Glasfabrik Ivanopolje-Daruvár, Losch József tamásdi gyára és Schreiber Vince felsőszemyei vállalata. Emellett alakult egy palacküveg-gyártási kartell a termelés szabályozására, amelynek tagja volt a Salgótarjáni Palackgyár, az ágazat meghatározó vállalata is, amelynek önmagában évente 7 millió darabos palackgyártó kapacitása volt.740 Végső soron több kartell jött létre és a hazai vállalatok is alkottak különböző szakosított szervezeteket a magyarországi és horvátországi gyárak termékeinek a jobb értékesítésére, s a Monarchia társországainak üveggyártói is létrehoztak kartelleket. A kartellek keretei erősen megkötötték az egyes gyártók lehetőségeit. Mégis találunk kivételt. A Schreiber cégnek az 1890-es években már 10 gyára volt Cseh- és Morva- s Magyarországon. Miután az 1890-es években megtörtént az üvegelőál740 GALÁNTHAI Nagy Sándor 1909. 631-632. 192
