Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A századfordulótól az első világháború végéig

Ez az a korszak, amikor üvegiparunk a gyáripari szakaszába lépve az ál­lami segítséggel modernizálódik, s ennek ellenére a hazai termelés csak a szükségletek 60%-át tudta kielégíteni, a hiányzó 40%-ot külföldről hoztuk be. 1894-ben a legkedvezőbb helyzetben a hazai finom öblösüveg-gyártásunk volt, mely a hazai fogyasztás 74%-át fedezte, míg a közönséges öblös- és saj- toltüveg-szükséglet 64%-át tudta ellátni. Viszont a hazai tábla- és ablak- és tükörüveg termelés a belső piaci igények 56%-át tudta csak kielégíteni. Magyarország üvegfogyasztása 1894-ben732 Üvegáru megnevezése Belföldi termelés Tiszta behozatal Összesen q % írt q % írt q írt Közönséges öblös- és sajtolt üveg 170000 64 1500000 95000 36 825000 265000 2325 000 Finom öblösüveg 40000 74 1350000 14000 26 250000 54000 1600000 Tábla- és ablaküveg 65000 56 850000 50500 44 705000 115 500 1555 000 Tükörüveg és tükör­­­11500­585000 11500 585000 Apró üvegtárgyak­­­2000­145000 2000 145 000 Üveganyag­­­11500­40000 11500 40000 Főösszeg 275000 60 3700000 184500 40 2550000 459500 6250000 Az üvegforgalmunk (import és export) közel 3 millió frt-os passzív mér­leget mutat. Az üveg hazai fogyasztópiacán szinte kizárólag behozatal fe­dezhette az ország tükörüveg és apró üvegtárgy igényét. E behozatali adatok nem csupán üvegiparunk szerkezeti egyoldalúságát jelzik, hanem a fejlettsé­gi fokot is. Hiányoznak, illetve igen kevés a táblaüveggyártó üzemek száma, elsősorban azért, mert a táblaüveg gyártásához folyamatos üzemű kádke­mencékre volt szükség, s azokkal vállalataink alig rendelkeztek A XIX-XX. század fordulóján a hazai üvegiparban is kialakult a földraj­zi- és tőkekoncentráció. 1891-ben 36 magyarországi gyár közül Nógrád-Gö- mör-Zólyom megyék egymással határos területén 13, Trencsénben 5, Bihar­ban 3 vállalat található. Egyben ezek voltak a legnagyobb és a legkorszerűbb üzemek. A hazai össztermelés értékéből az első csoport üzemei 52%-kal, a trencséni vállalatok 17%-kal, s a bihariak 12%-kal részesültek. Az országos termelés 68%-át 6 cég tartotta a kezében. A műszaki szín­vonal azonban továbbra is alacsony, messze elmarad az ausztriai, valamint a 732 732 MATLEKOVITS Sándor 1898. VII. 597. adatai alapján. 190

Next

/
Thumbnails
Contents