Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A századfordulótól az első világháború végéig
Ez az a korszak, amikor üvegiparunk a gyáripari szakaszába lépve az állami segítséggel modernizálódik, s ennek ellenére a hazai termelés csak a szükségletek 60%-át tudta kielégíteni, a hiányzó 40%-ot külföldről hoztuk be. 1894-ben a legkedvezőbb helyzetben a hazai finom öblösüveg-gyártásunk volt, mely a hazai fogyasztás 74%-át fedezte, míg a közönséges öblös- és saj- toltüveg-szükséglet 64%-át tudta ellátni. Viszont a hazai tábla- és ablak- és tükörüveg termelés a belső piaci igények 56%-át tudta csak kielégíteni. Magyarország üvegfogyasztása 1894-ben732 Üvegáru megnevezése Belföldi termelés Tiszta behozatal Összesen q % írt q % írt q írt Közönséges öblös- és sajtolt üveg 170000 64 1500000 95000 36 825000 265000 2325 000 Finom öblösüveg 40000 74 1350000 14000 26 250000 54000 1600000 Tábla- és ablaküveg 65000 56 850000 50500 44 705000 115 500 1555 000 Tükörüveg és tükör11500585000 11500 585000 Apró üvegtárgyak2000145000 2000 145 000 Üveganyag1150040000 11500 40000 Főösszeg 275000 60 3700000 184500 40 2550000 459500 6250000 Az üvegforgalmunk (import és export) közel 3 millió frt-os passzív mérleget mutat. Az üveg hazai fogyasztópiacán szinte kizárólag behozatal fedezhette az ország tükörüveg és apró üvegtárgy igényét. E behozatali adatok nem csupán üvegiparunk szerkezeti egyoldalúságát jelzik, hanem a fejlettségi fokot is. Hiányoznak, illetve igen kevés a táblaüveggyártó üzemek száma, elsősorban azért, mert a táblaüveg gyártásához folyamatos üzemű kádkemencékre volt szükség, s azokkal vállalataink alig rendelkeztek A XIX-XX. század fordulóján a hazai üvegiparban is kialakult a földrajzi- és tőkekoncentráció. 1891-ben 36 magyarországi gyár közül Nógrád-Gö- mör-Zólyom megyék egymással határos területén 13, Trencsénben 5, Biharban 3 vállalat található. Egyben ezek voltak a legnagyobb és a legkorszerűbb üzemek. A hazai össztermelés értékéből az első csoport üzemei 52%-kal, a trencséni vállalatok 17%-kal, s a bihariak 12%-kal részesültek. Az országos termelés 68%-át 6 cég tartotta a kezében. A műszaki színvonal azonban továbbra is alacsony, messze elmarad az ausztriai, valamint a 732 732 MATLEKOVITS Sándor 1898. VII. 597. adatai alapján. 190