Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A századfordulótól az első világháború végéig

34. kép. Közvetlen tüzelésű üvegolvasztó kemence metszete (NÉMETH István 1984. 670.)

A hazai gyárak modernizálása késett, közben az 1869. évi Bécsben kitört gazdasági válság, majd az 1873. évi bécsi pénzügyi krízis súlyosan érintette a magyar üvegipart. Egy korabeli hivatalos jelentés szerint 1860-1875 közti 15 év alatt 20 hazai üveggyárat zártak be.725

Az 1880-as évek második felében kibontakozó ipari forradalom egyik jellegzetes példáját mutatja üvegiparunk fejlődése. Az 1870-es években külföldön a Siemens-féle regeneratív gáztüzelésű kemencék, a széntüzelés és a korszerű vegyi anyagok (szóda) alkalmazása forradalmasította az üveggyártást. A magyar üveghuták nem követték ezt a fejlődést, megmaradtak a közvetlen fatüzelésű, jobb esetben a javított közvetlen fatüzelésű, vízgázzal működő kemencék, viszont egyre kevésbé bírták a versenyt az olcsóbb, szebb és jobb minőségű külföldi üveggel. 1881-ben kiadták az első ipartámogató törvényt, a kormány állami kedvezményeket, adómentességet stb. adott azon gyáraknak, melyek Magyarországon eddig elő nem állított termékeket készítenek, korszerű technikát alkalmaznak az üveggyártásban. Az 1880-as évek második felétől kezdve már egyre-másra korszerűsítették a régi üveghutákat, amelyek közül a legnagyobbak részvénytársasággá alakultak. A kis erdei üveghuták nem állták a versenyt, s a számuk az 1890-es években 30-ra csökkent. 1895-ben meglévő 42 gyár közül 23 volt már regeneratív fűtési rendszerrel felszerelt, s közülük 19 vállalat az állami segítséggel korszerűsítette az üzemét.

725 NÉMETH István 1984. 554-555.

187