Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A századfordulótól az első világháború végéig

A SZÁZADFORDULÓTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG

Nyugat-Európában az energiaváltás kezdetei a XVII. század elejére tehetők. Angliában a megfogyatkozó erdők a tengeri nagyhatalommá vált ország hajógyártó iparát veszélyeztették. Ezért 1615-ben a kormány megtiltotta az üveggyártóknak a fatüzelést, s helyette szenet kellett alkalmazni. Ehhez egy új típusú üveghutára volt szükség, s az első széntüzelésű üvegolvasztó - Talwell hutája - 1618-ban épült meg. Egy széles föld alatti alagúton hatalmas sugárban áradt a levegő a tűztérbe, majd átjárva az égő szénréteget a füstgázok felül távoztak. A széntüzeléssel az üveget egyszerre lehetett megolvasztani.715 Az angol kőszéntüzelésű üveghuták magas tetővel épültek éppen azért, hogy a magasabb gyulladási hőmérsékletű szenet a jobban érvényesülő ún. kéményhatás következtében elégethessék. A következő évben már az angol Dud Dudley használt először kőszenet a vasolvasztáshoz.716 Ezzel megkezdődött az energiaváltás, amely a XVIII. századfolyamán teljesedett ki.

Németországban, 1764-ben használtak első ízben az üvegolvasztáshoz szenet.717

Az erdők kímélésére a Habsburg Birodalomban elsőként egy Bécsben 1754. április 5-én kiadott rendelkezés szerint üvegolvasztót és más sok fát felhasználó gyárat csak olyan vidéken volt szabad létesíteni, ahol a nagy kiterjedésű erdők bőven szolgáltatták a tűzifát. II. József császár 1786. szeptember 21 -én Csehországban kihirdetett leiratában már a szén tüzelését aján715 SZVESNYIKOV, Mihail 1948. 41.

716 PATURI, Robert Felix 1991. 115.

717 GURMAI Mihály 1943. 10.

33. kép. Az első angliai üvegolvasztó kemence metszete (GURMAI Mihály 1878. I. 145.)

185