Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az energiaválság és a gazdaság a XVIII-XIX. századi Magyarországon
A XVIII. századi felvilágosult abszolutizmus idején született, s a korabeli ország modernizálására, gazdaságának fejlesztésére hozott törvények, királyi rendeletek, utasítások sorát még folytatni lehetne. Az viszont kétségtelenül kitűnik a különféle rendelkezésekből, hogy azok a monarchia érdekeit szem előtt tartva, a Magyar Királyság katonai-gazdasági és ipari potenciáljának feltérképezésére és megerősítésére irányultak. A háztartásokban felhasznált épület és tűzifa mellett a különféle fatüze- léses technikán alapuló iparágak jelentős faigényt támasztottak az újkori Magyarországon. A tűzifa korabeli fogyasztásra nézzünk néhány példát. Egy XVIII. századi átlagos városi háztartás tűzifa igénye évente legalább 20 q tűzifára becsülhető. Vizsgáljuk meg a korban más iparágak faigényét. Egyetlen mészégető kemencénél, ahhoz, hogy 1 q kiégetett meszet nyeljenek, majdnem 2 q mészkőre s kb. 1,3 m3 fára van szükség. Egyetlen mészégető kemencébe 200-400 q mészkövet raknak, amelyet azután 3-4 napig ffitenek,667 s ezen idő alatt felhasználnak mintegy 60-120 m3 tűzifát.668 Más adatok szerint, így például az erdélyi Homoródalmáson egy mészégető kemencéből annyi meszet tudtak kiszedni, amennyi súlyú fát eltüzeltek, azaz 5-6 tonnát.669 A hatvani posztómanufaktúrának 1771-ben az egész évi működéséhez 120 öl (409 m3) fára volt szüksége, ugyanakkor a hatvani uradalmi téglaháznak 1771. évre 300 öl (1023 m3), és az ottani serfőzőház működéséhez 341 m3 fát utaltak ki.670 1770-ben a miskolci uradalmi serházhoz az urbárium szerint a var- bói jobbágyoknak 102 öl fát (348 m3) kellett vágni, és a serfözőhöz beszállítani.671 1851-ben a történelmi Magyarországon 773 serfőzőház létezett.672 Ha egy serfoző átlagos fafogyasztásának elfogadjuk ezt az adatot, akkor a polgári korszak kezdetén egyedül a hazai serfőzőipar évente eltüzelt 269 000 m3 tűzifát. A faszén a vasgyártásban és a kovácsmühelyekben egyaránt nélkülözhetetlen tüzelőanyag volt. Egy kisebb szénégető boksában, amelynek az átmérője 8 m, 80 m3 fát helyeznek el, míg egy nagyobb, 12 m átmérőjű boksában 250 m3 fát tüzelnek el.673 Más számítások szerint egy átlagosnak tekinthető 667 KAPOCSY György 1993. 106. 668 KOVÁCS Jenő 1983. 373-374. 669 BALASSA Iván 1989. 192. 670 B. GÁL Edit 1997. 158. 671 TÓTH Péter 1991. 266. 672 BOGDÁN István 1973. 321. 673 KAPOCSY György 1993. 108. 177