Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A XIX. századi üveghuták a gyáriparrá válás útján

A parádi csevice forrás vizét már szívesen fogyasztotta II. Rákóczi Ferenc is. 1710-ben Póka János, a fejedelem étekfogója több ízben is megfordult Egerben, hogy onnan Párádra, a csevicéhez utazzon, s Rákóczi után szállíthassa a szükséges vizet.546 Valószínű, hogy a csevice forrás vizét palackokban szállították, mert hordókban nem tudták tárolni, hanem helyette szurkos dugóval ellátott üvegekben tartották. Szinte bizonyos, hogy a csevice palackozása a fabrika létesítésekor elkezdődött, bár erre utaló biztos adatok csak későbbről maradtak fenn. 1804-ben már kifejezetten kereskedelmi célból palackozták az itteni vizet, s 20 üveget raktak egy ládába. 1819-ből tudjuk, évente 3500-4000 db üveget töltöttek meg a csevice forrás vizével. 1840bcn 4700 db volt raktáron a savanyúvizes üvegekből, 1861 -ben már évente 100 000 db, 1895-ben pedig a gyár évente 1 millió csevicés palackot állított elő. A csevice palackozása állandó és biztosan növekvő piacát jelentette a gyárnak, amely ez által egy különleges fejlesztő- erőhöz jutott.547 Ezen kívül az 1840-es évektől kezdve Párádon is készítették a szépkivitelű, metszett, színes üvegből (leggyakrabban ún. rubin- üvegből) a fiirdőkúra poharakat, melyekre rávés26. kép. Ivókúrapohár a parádi Csevicefiirdő *ék a fürdő képét, Parádilátképével, kb. 1840. csevice, vagy Parádi Em(DIV. Iparművészeti gyűjtemény 71. 50. 1.) lék feliratokat.

546 CSIFFÁRY Gergely 1996. a. 147.

547 CSIFFÁRY Gergely 1998. 95.

152