Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártás virágkora a XVIII. században

Mátraszentistván) üvegkészítő műhelyét.418 A XVIII. század legvégén létesült Fiskalitás huta (ma: Mátraszentlászló). A XIX. században keletkezett Keviczki huta (ma: Mátraszentimre), és Dessewfy huta (ma: Mátrakeresztes).419

Felső-Magyarország déli része (Zemplén, Borsod, Heves, Nógrád) sajátos üvegiparának kialakulását gazdasági tényezők befolyásolták. A Zemplénihegység, a Bükk és a Mátra erdőségeiben megbúvó kis üveghuták elsősorban az Egér-Gyöngyös, a Miskolc környéki és a Tokaj-hegyaljai borvidékeket látták el, a bor tárolására alkalmas és a fogyasztásához szükséges üvegtermékekkel. Az első hutatermékek borosüvegek voltak. A közhasználatra szánt öblösüvegeket készítő üvegcsűröket az uradalmak birtokosai alapították.420

Felső-Magyarország több megyéje (Bars, Gömör, Nyitra, Sáros, Szepes, Trencsén, Zólyom) számottevő üvegipar színtere a XVIII. században. A Bars megyei Ebedecen az esztergomi káptalan már 1771-ben jelentős üvegkészítő teleppel bírt.421 A bányavárosok szükségletére is termelt az újbányai üzem 1781-ben.422 Németiben (Garamnémeti) a besztercebányai püspök tulajdona az itteni telep, mely a XVIII. század végén már kamarai birtok része.423 A Gömör megyében, 1703-ban Barkán létező üvegolvasztó termékei Rimaszombaton voltak kelendőek,424 s ezen kívül még Murányalja és Murányhuta látta el főként üveggel a környéket. A bajmóczi Pálffy uradalomban Nyitra- bányán (Handlova) az üvegkészítők zöld és fehér üveget, poharat, kancsót, állítottak elő 1771-74 közt.425 Szepes megyében Félix atya, a vöröskői kolostor procuratora 1718 novemberében kérvényezte a vármegyénél, hogy a Lesznic falu szomszédságában lévő (Erdőshuta), addigra felhagyott üvegkészítő telephelyét a kor szokása szerint tegyék adó- és tehermentessé, mert a műhely üzembe helyezése fennmaradásukat segítené.426 Vállalkozásuk sikerét mutatja, hogy az üvegolvasztó az 1820-as években is létezett.427

418 CSIFFÁRY Gergely 1998. 82-84.

419 CSIFFÁRY Gergely 1998. 75-77.; 84-86.

420 VERES László 1991. 82-83.

421 K. KARLOVSZKY Endre 1896. a. 59.

422 NÉMETH Györgyi 1989. 29.

423 MÉREI Gyula 1951. 117.

424 SÁGHELYI Lajos 1938. 154.

425 K. KARLOVSZKY Endre 1896. a. 59.

426 Szepes Megyei Levéltár, Lőcse. Közgyűlési iratok 1718. N°. 38. - Dr. Ivan Chalupeczky ny. levéltár igazgató (Lőcse) adatát e helyen is köszönöm.

427 NAGY, Ludovicus 1828. I. 294.

133