Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártás virágkora a XVIII. században

majd véglegesen 1709 elején Munkácsra.404 Hasonló célból szállították a körmöci pénzverő gépeit előbb Murány várába, majd onnan Munkácsra. Végül a kassai pénzverdét, amikor Rabutin ostromolta a várost, Szepes várába költöztették, s a működését ott is folytatni tudta.

A szabadságharc alatt Bercsényi Miklós Ung megyei birtokain, Kemencén (Ókemence) már 1701-től,405 továbbá Krajnán 1710-ben rendelkezett üveghutával.406

A Rákóczi szabadságharc utáni években az ország minden részén gombamód szaporodtak az üvegcsűrök. Valamennyit számbavesszük az adattárban, ezért most csak a legfontosabb változásokat kívánom érzékeltetni.

A Zempléni hegység területén időtálló létesítménynek bizonyult a regé- ci üveghuta, amelyet még 1698-ban Rákóczi Ferenc alapított. Ez az üzem kezdetben Óhután termelt, majd Újhután s végül 1849-ben Középhutám települt, s több mint 200 évi működés után, 1916-ban zárta be a kapuját. Ezen kívül a zempléni hegyek közt a gr. Károlyi család állított fel üvegolvasztókat.

404 ESZE Tamás 1944. 22.

405 THALY Kálmán 1887. II. 271.

406 HILDENSTAB György 1910. 118.

22. kép. Regéc pecsétje 1786-ból, az üveggyártásra emlékezető ablakkal (VERES László 1989. a. 23.)

23. kép. Óhuta (Bükkszentkereszt) pecsétje 1784-ből, az ablaküveggyártásra utaló címer elemmel (BALOGH Sándor 1991. 24.)

130