Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Szerkezeti változások a XVII. századi üvegiparban

20. kép. A sztebnyiki üveghutában készült üveg robotbárcák (VERES László 1989. a. 13.)

a gyalogos és igásrobotot teljesítő jobbágyai számára.355 Működése az 1860-as évekig követhető.356

A munkácsi uradalomban már 1649-ben termelt üveghuta, amikor ott egy üveges dolgozott. 1672-ben, az uradalomban Oblazon (Frigyesfalva) és Vorotnicán (Gombás) készítettek üveget. 1682-ben az oblazi „kishuta" évenként 40 forintot, s 3000 db ablaküveg kristályt (fehér ablaküveg), valamint 2500 paraszt karikát (zöld ablaküveg) jövedelmezett, míg a vorotnicai „nagyhuta” termelése kétszer annyit tett ki. A két telep 1686-ban Munkács várának ostromakor pusztult el.357 Az oblazi olvasztót a XVIII. században ismét üzembe helyezték, s működése 1778-ig követhető.358 A Sáros megyei Kurimán (Kiskurima) szintén Rákóczi tulajdonként 1690-ben már létezett üvegcsür a földrajzi nevek tanúsága szerint,359 s működése a Rákóczi szabadságharc alatt is igazolható.360

II. Rákóczi Ferencnek további Felső-Magyarországi üvegcsürjei voltak, így többek közt Stomfán, ahonnan finom üvegcsináló mestereket hoztak 1707 januárjában Munkácsra?6' Hasonló üzeme lehetett Ungváron is 1710- ban, mert onnan kértek táblaüveg gyártásához értő üvegest, az akkor újonnan felállított parádi hutához.362

355 BORSOS Béla 1974. 47.

356 TÓTH Sándor 1912. III. 494. — A numizmatikusok körében ismert, hogy II. Rákóczi Ferenc nővérének, Júliának a férje, Aspremont gróf, a jobbágyai robotjának lerovását igazoló kék, sárga, barna és fehér üvegpénzeket öntetett. Az üvegpénzek előlapján Aspremont gr. nevének kezdőbetűi, míg a hátlapján a gyalogrobotot egy-egy sarló, míg az igásrobotot egy-egy domborművű kerék jelzi.

357 LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 443.

358 LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 444.

359 SCHRAM Ferenc 1973. 86.

360 HILDENSTAB György 1910. 118.

361 THALY Kálmán 1882. 559.

362 HECKENAST Gusztáv 1996. 65.

120