Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Üvegesek, pénzverdék, ötvösök kapcsolata a nemesfém feldolgozással
kör tartozott, amely a kör alakú tányért, azaz az ablaküveget jelképezte. A jelvény feletti monogramok mellett az 1623-as évszám van. Az egyik jelvényen TP betűk és egy tölcsér és egy kör látható, amely Töl- cséres Péter üveges jelvénye. Más jelvények alá írt TA és TL betűk: Töl- cséres András és Tölcséres Lőrinc mesterek nevét takarják.339 Ha az ötvös, festő, szobrász, üveggyártó iparokat csoportosítani akarnánk, akkor azokat egyértelműen a luxusiparok közé sorolhatjuk. A luxusiparok legtöbbje megtalálható már a XV-XVI. századi városainkban, s ezen iparosok jelenléte már nem köthető kizárólag az uralkodó környezetéhez, vagy akár egyházi vagy világi gazdag megrendelőkhöz, hanem a városok egyre gyarapodó módos polgárságához, gazdagodó városi közösségeikhez. Régi városaink (Bártfa, Brassó, Kolozsvár, Nagyvárad, Pozsony, stb.) középkori üveghasználatára található adatok értelmezése eddig kívül esett az üvegipar vizsgálatán, pedig van magyarázata. A városokban megtelepedő luxusiparok művelői (ötvösök, üvegesek, festők, ékszerészek, szobrászok) munkájához szükség volt az üvegre, de igényelték az üveget a communitásokban folyó egyházi és világi építkezések is. Ez utóbbiak nem mindig jelentettek munkaalkalmat. Viszont az iparosoknak még sem kellett elvándorolni, mert a szakmák átjárhatóak voltak. Az ötvösök értettek a városok pecsétnyomóinak a véséséhez, a nemesfémtárgyak javításához, a pénzveréshez, a fémolvasztáshoz. Hasonlóképpen tudunk arról, hogy a festők elvégezték az üveges munkát, azaz az üvegablak készítését is vállalták, máskor meg az üvegesek kereskedtek. Ezért nem véletlen, hogy előbb-utóbb azok a városok lettek — a bányavárosainkon kívül — kamarai pénzverőhelyek, ahol megtaláljuk, a több szakmában konvertálható tudás birtokában lévő luxusiparok mestereit, akik rendelkezésére állt az üveg is, amelynek környékbeli beszerzésére korábban berendezkedtek. 19. kép. Tölcséres Péter mesterségjelvénye 1623-ból (KELEMEN Lajos 1984. 57.) 339 KELEMEN Lajos 1984. 54-55.; BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 35. 116
