Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Üvegesek, pénzverdék, ötvösök kapcsolata a nemesfém feldolgozással

17. kép. Pénzverő műhely 1515 körül Hans Burgmair metszetén (ZOLNAY László 1977. 37.)

Szlavóniát mindig magyar királyi herceg (dux) kormányozta, és a pénzverés is az ő nevével történt. II. András szlavóniai hercegsége idejében kezdődött a báni pénzverés. 1196-1255 közt 38 alkalommal bocsátottak ki báni pénzt. A Szlavóniában vert pénzt báni dénárnak vagy szlavón dénárnak nevezték. A báni dénárok jobb ezüstből készültek, mint a királyi pénzek éppen azért, hogy kiszorítsák a forgalomból a ffiesachi pénzeket. A pénztörténeti adatok szerint közel 60 évvel korábbi alapítású a báni pénzverde - 1196-tól létezik,323 — mint ahogy a történeti irodalom számon tartja. Ez utóbbi szerint a báni pénzverés kezdetei 1217-től, de még inkább 1255-től bizonyíthatók oklevelekkel.324

A szlavóniai báni pénzverés verdéje kezdetben Pakrácon majd Zágrábban volt.325 A báni dénárok verését Nagy Lajos szűntette meg 1364-ben, Mária királynő pedig 1384-ben elrendelte a zágrábi verdének a királyi pénz verését.326

323 KÁPLÁR László 1984. 90.

324 HÓMAN Bálint, 1916. 452.

325 HÓMAN Bálint 1916. 458^159.; KRISTÓ Gyula 1994. 79.

326 KRISTÓ Gyula 1994. 651.

111