Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Üvegesek, pénzverdék, ötvösök kapcsolata a nemesfém feldolgozással

ÜVEGESEK, PÉNZVERDÉK, ÖTVÖSÖK KAPCSOLATA A NEMESFÉM FELDOLGOZÁSSAL

Tegyünk egy kitérőt nemesércbányászatunk, ötvösségünk s a pénzverésünk múltjába. A nagyhírű középkori arany-és ezüstbányászatunk nem előzmények nélküli. Dienes István régész a honfoglaló magyarok ékszerigényére elvégzett egy számítást. A mintegy 5%-nyi vezetőrétegnek szerényen számítva 8-10 tonna ezüstre volt szüksége.300 A magyarok ezt a birtokukba vett nemesfémek beolvasztásával és újrafeldolgozásával érték el, de ezüstbányászatnak is kellett lennie. Taksony idejében a magyarok Csehországban is bányásztak ezüstöt Zdiar és Caslav környékén. Itt az ezüstbányákat 953-tól a morvákkal együtt 10 évig közösen művelték, s ez időben a maguk számára néhány erődöt is emeltek.301 Václav Koval szerint az itteni bányákból munkásokat telepítettek át Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya vidékére.302 Arab forrásokból és a kijevi krónikákból ismeretes az, hogy orosz földre már a X. században Magyarországról exportálták az ezüstöt. Jehudáh há Kóhen, a XI. század derekán élt zsidó rabbinus jegyezte fel, hogy a zsidó kereskedők a Magyarországon vásárolt arany- és ezüst tárgyaikat Mainzban adják el.303 Az ott készítetteket pedig hazánkban értékesítik.

Hol voltak Magyarországon az arany- és ezüstére kinyerésére alkalmas bányák, lelőhelyek? Egykori írásos emlékek tanúsítják, hogy Erdélyben már a rómaiak viszonylag fejlett és jól szervezett aranybányászattal rendelkeztek uralmuk idején, a híres ún. „erdélyi aranynégyszög” területén. Az erdélyi aranynégyszög legjelesebb nemesércbányái az órajárása szerint Kőrösbánya, Aranyosbánya, e kettő közt még Abrudbánya, továbbá Zalatna és Nagyág települések határában léteztek. A szatmári bányavidék legfőbb centruma: Nagybánya és Felsőbánya. A kelet-magyarországi nemesfém-termelésünk Beszterce és Radna (Óradna) városaihoz köthető. Erdélynek aranyban és kősóban való gazdagságát Anonymus gesztája is megemlíti a XIII. század elején. A Kárpát-medence másik legfontosabb nemesércadó területe a szintén vulkánikus eredetű Magyar-érchegységben (a mostani Szlovák300 DIENES István 1972. 65.

301 KÁPLÁR László 1984. 162.

302 VÁCLAV Koval 1965. 105.

303 HÓMAN Bálint 1916. 411.

105