Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Üveggyártók, üveges céhek, üvegárak

ra, mint ezekben az országokban. Az üveggyártással Magyarországon bizonyíthatóan már a XII. századtól foglalkoztak. A XVI. századig az üvegiparban az üvegkészítés (olvasztás és gyártás) és az üveg feldolgozás nem vált ketté. Ezt mutatják Pásztó, Budaszentlőrinc, Pomáz és Diósgyőr olvasztótelepei, amelyek mindegyike a feldolgozási hely (építkezés) közelében létesült. A gyártótelep és a feldolgozási hely földrajzi eltávolodása később kezdődött. Erre lehetnek példák a bányavárosi huták (Szklenófürdő, Turócnémeti). Az üveggyártás és feldolgozás teljes földrajzi szétválására csak a XVI XVII. században került sor, s ez időtől kezdett céhesedni az üveg feldolgozás.

Az üvegipar sajátossága, hogy az üveggyártással foglalkozók nem alakítottak ki önvédelmi célból céhszervezetet, mert kevesen voltak és földrajzilag is egymástól távol dolgoztak, amely komoly akadályát jelentette a szervezkedésüknek. Egy másik tényező is lehetetlenné tette a céhesedést a bányavárosi huták esetében, ahol a bányászat az olvasztás és nemesfém feldolgozás kincstári kezelésben volt. Hasonlóképpen nem alakultak céhek a szintén kamarai érdekeltségű salétromfőzők és puskaporgyártók esetében sem. Az üvegfeldolgozást végzők városokban, várakban azokon a helyeken tevékenykedtek, ahol a kész üvegárukra (lámpák, mécsesek, ablaküvegek, poharak, stb.) szükség volt. Az előbbiek városokba kerülésének az lett a következménye, hogy létrehozták önvédelmi szervezeteiket, a céheket.

A céhbeli üvegesekről a legrégebbi magyarországi adat Nagyszebenből ismert, ahol a XIV. század végén az asztalosokkal közös céheket alkottak.287 Budán 1470-ben az üvegesek tagjai voltak az aranyművesek, szobrászok, festők és ékszerészek társult szervezetének.288 Az üvegesek önálló céhszervezeteinek a megalakulása a XVI. század első harmadától kísérhető nyomon. így a nagyszebeni üveges-, asztalos- és festőcéh 1520-ban, míg a brassói üvegeseké 1523-ban alakult.289 Selmecbányán 1580-ban már fennállt a lakatosok, ónöntők, kardcsiszárok, üvegesek és kerékgyártók céhe,290 amelynek két üveges volt a tagja. 1581-ben a marosvásárhelyi lakatosok, pléhe- sek és üvegesek közös céhet alkottak.291 A kassai ötvösök 1376-ban céhbe tömörültek, s 1476-os pecsétjük szerint már egy céhet alkottak a festőkkel

287 VERES László 1991. 30.

288 BOGDÁN István, 1973. 35.

289 SZINNYAI Katalin-KOCSIS Ferenc -ZÁDOR Mihály 1992. 131.

290 SÁGHELYI Lajos 1938. 147.

291 SZINNYAI Katalin-KOCSIS Ferenc-ZÁDOR Mihály 1992. 17.

99