Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

Tudnunk kell, hogy a porkoláb szó a német ’burggraf’, azaz vámagy szóból került át a magyarba.28 Tehát Tinódi, amikor a vár igazgatásáról ír, akkor Dobót fővámagynak és udvarbírónak, Zayt pedig várnagynak nevezi. Az egyébként Mohács előtti időszakra visszanyúló két-vámagyos rendszert, amikor az egyik vámagy egyben udvarbíró is, megtalálhatjuk az 1540-es évek végén, az 50-es évek elején több végvárban, így pl. Szigetváron vagy Léván is. Mint már korábban is rámutattam, véleményem szerint a vámagy- udvarbíró tisztségére célszerűbb a korszakban használatos megnevezést, a prefektust használni.29

De mi is volt a feladata az egri püspöki udvarbírónak? Vegyük példának Dobó 1546. évi utasítását, amely azért is tarthat külön érdeklődésre számot, mert minden bizonnyal a fennmaradt legkorábbi ilyen jellegű dokumentumunk. Az utasítás, mint említettem, nem lépett érvénybe, mint ahogy az 1547. évi sem. A vár átvétele után kiadott első utasítás 1549. január 11-én kelt. Ez a dokumentum tekinthető az egri vár első hatályos udvarbírói utasításának. Az alábbiakban közöljük az 1546. évi utasítás főbb pontjait, ill. az egyes pontok esetében az 1549. évi eltéréseket:30

Boroszló, 1546. április 16.

I. Ferdinánd utasítása mszkai Dobó István egri udvarbíró és várnagy számára.

Bécs, 1549. január 11.

Oláh Miklós egri püspök utasítása rusz- kai Dobó István egri udvarbíró számára.

[1.] A király az egri vár vámagyi (castellanatus) hivatalt és a püspökségjö- vedelmeinek kezelését fele részben rábízta. Ezt tartozik a királynak illő hűséggel úgy végezni, hogy szorgalmát igazolja.

[1.] A püspök az egri vár várnagyi (castellanatus) hivatalt és a püspökség jövedelmeinek kezelését fele részben rábízta. Ezt tartozik a királynak és a püspöknek illő hűséggel úgy végezni a püspöknek letett eskü szerint, hogy szorgalmát igazolja.

28 Vö.: TESZ III. köt. 257. p. A szó átvételére azonban már a XIII. században sor került. Mollay, 1982. 447-448. p.

29 Kenyeres, 2001/1. 1369. p.

30 Az első hasábban szereplő regeszta közölve: Kenyeres, 2002. 1. köt. 144-145. p. Félkövérrel jelöltem a fontosabb tartalmi eltéréseket. A rekonstrukció elkészítésében Kis Péter volt segítségemre, amit ezúton köszönök.

54