Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén

melynek okát abban látta, hogy a császár cserbenhagyta a magyarokat, a [23], [24] versekben is megemlíti: „Segítsége (a császár - G.Cs.) nélkül elvesztettük Győrt, Szégyenkezve már elálltunk tőle, Nálánál erősebbet Magyar Földön Nem ismerek Komárom kivételével, mely falakban erősebb. Ez utóbbiak, amelyek elpusztultak, legkevésbé sem kapván segítséget, Bár a pogány erők erős ütését kibírták.” [23] Zsoldot a végvárakban már régóta nem fizetnek, ekkoriban már saját in­góságait kénytelen elzálogosítani. 1596 nyarán III. Mohamed szultán csapatai átkelnek a Dunán, s Hatvan bevétele után Eger ellen indulnak, október 13-án Eger őrsége feladja a várat a szultánnak. Ezzel megnyílik az út Felső-Magyarország felé, majd az ezt követő mezőkeresztesi csatában (október 26-28)19 elszenvedett vereség nagy szerepet játszott abban, hogy a török uralom még közel száz évig fennma­radhatott Magyarországon. Czahrowski az egri vitézek tragikus hősiességét két versben énekli meg, bár arról nem tesz említést, hogy maga részt vett-e ezekben a harcokban. [22] Eger váráról - a [23] vers előhangjaként értelmezhető. A viszony­lag rövid mü egy példázat, amely szójátékon alapszik - az „egér” szó len­gyel jelentése „mysz” - s arról szól, hogy a macska (a török) addig leselke­dett az egérre, amíg el nem kapta, s talán soha többé el sem engedi. Végeze­tül a lengyel rendekhez intézi szavát - Eger Lengyelország kapuja, ezért jól őrizzék Krakkót, s készüljenek Lengyelország védelmére. 19 A vár felmentésére igyekvő keresztény seregek csak Mezőkeresztesig jutottak el, s ezen a mocsaras, lápos vidéken került sor az ütközetre október 26-án a hetvenezer főnyi török had és a negyvenötezres keresztény sereg között. A Miksa főherceg által vezérelt csapatok visz- szahúzódtak, hogy nyílt mezőre csalják a török csapatokat, ez a stratégia átmeneti sikerhez is vezetett. Ezt követően a török tábor fosztogatásához kezdtek, ezalatt a törökök rendez­ték soraikat, s az öldöklő közelharc közben a törökök levágták a felbomlott hadrendű ke­resztény gyalogság nagy részét (a keresztények vesztesége kb. tízezer fő volt). A csata a császári csapatok megfutamodásával ért véget. A mezőkeresztesi csata a század egyik leg­nagyobb mezei csatája volt, s a karnyújtásnyira levő, mégis elszalasztott magyar győzelem megszilárdította a térségben a török uralmat. 224

Next

/
Thumbnails
Contents