Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SUDÁR BALÁZS: Török énekmondók Egerben
a bektasik - mint az iszlám előtti törzsi hagyományok örökösei - inkább a népzenét kedvelték; zenészeik, az ásikok a régi énekmondók leszármazottai. Erre a kapcsolatra utal - eredendően kopuznak, később baglamának, csögür- nek vagy száznak nevezett - hangszerük is.17 Hasonlóképpen a bektasik szigorúan szabályozott verselése, az ún. kosma-forma használata is régi török hagyományokat követ. Az ásikköltészet jelenléte a hódoltságból jól adatolható. Egészen határozottan Egerhez kötődő bektasi verset alig ismerünk, de ez a tény az ásikköltészet személytelensége miatt egyáltalán nem meglepő. Abban azonban aligha kételkedhetünk, hogy amennyiben állt bektasi kolostor Egerben - márpedig úgy tűnik állt -, akkor abban egészen bizonyosan rendszeresen énekeltek ásikverseket is. II. Az ásikköltészet világi versei között találunk néhány közvetlenül egri vonatkozásút is, egészen pontosan két darabot. Az első a 16. századból való, abból az időből, amikor Eger még magyar kézen volt, s az egri vitézek sok borsot törtek a török hódítók orra alá. A töredéket Ibrahim Pecseví ekképp jegyezte fel: „ Régóta van a végeken egy vers (varszagi), amelynek a refrénje ez: Nincs veletek egyezségünk egriek, rosszcsont/erkölcstelen/kurvapecér18 egriek. Akik ezt az éneket régóta ismerik és [sokszor] hallották, azt mondják: a régi vitézek szava igaz. ”19 A varszagi kifejezés olyan népdalra vagy ásikénekre utal, amelynek sorai általában rövidek, többnyire nyolc, ritkán tizenegy szótagosak.20 Bár a töredék 16 szótagos, világosan egy 11 szótagos alapsorra megy vissza, ugyanis az „erkölcstelen egriek” valójában csupán egy ismétlés. Mivel az 17 Sudár Balázs: Török kopuz - magyar koboz? Hangszertörténeti tanulmány. Magyar Zene 43(2005):2, 215-227. o. 18 A szövegben a török gidi szó szerepel, amelynek többféle jelentése is ismert. Használják tréfás feddésként, nyomatékosítószóként, de jelent erkölcstelent, sőt, kerítőt is. 19 „Serhadlerde kadimden bír varsag/ ki bendi bu idi: Yoktur sizinle viremiz Egreli, gidi Egreli deyü irlanurd/. Ol varsag/ evvelden bilenler ve isitcnler: eski gazilerin sözi tahkik idi dediler." Ibrahim Peçevi: Târîh-i Peçevî. Istanbul, 1866. II. 194. o. Pecseví adatát Takáts Sándor is megemlíti A török-magyar énekesek és muzsikások című tanulmányában. In: Bajvívó magyarok. Képek a török világból, é. n., h. n. 178. o. 20 Dizdaroglu, Hikmet: Halk Çiirinde Türler. Ankara, 1969. 85-88. o. 203
