Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

tettek meg a vár udvarbírójának: pl. Ghémes Ferenc 1567-1569 között egri vicekapitányként, 1584-1585 között pedig Nagy István szintén vicekapitány töltötte be az udvarbírói posztot. Ugyanakkor többen közülük a vagyonszerzés nemcsak legális, hanem il­legális módjával is éltek, azaz sikkasztottak. Eger 1563 utáni igazgatása so­rán két olyan udvarbírót is említhetünk, akik a jövedelemszerzés ezen útját választották. A vár udvarbírája 1571 áprilisa és 1576 májusa között Körösy Mihály volt, aki 1567—1568. között tokaji provizorként tevékenykedett. Jó ajánlója akadt, ugyanis egri kinevezésére Hans Ungnad javaslatára került sor. Felmentése után a kamara jelentős összegeket követelt tőle hiányaiért, de Körösy inkább a felelőségre vonások elöl Erdélybe menekült. Eger igazgatásának másik vitatott alakja Soklyóssy István volt. Apja, Soklyóssy András családjával együtt Siklósról menekült a Perényiek sáros­pataki birtokára. András 1567 és 1572 között sárospataki udvarbíró volt.97 Fia 1559-ben Gyulán szolgált, majd ezt követően szép kamarai karrierbe kez­dett: 1570-ben munkácsi, majd 1572-75-ben szatmári udvarbíró lett. Már szatmári működése kapcsán is számos hiányosságot talált a kamara, 1578- ban pedig komoly vizsgálatot folytattak ellene. Egerbe 1576 májusában, Kőrössy helyére került Ungnad javaslatára, azonban alig egy év után elmoz­dították hivatalából. Egy 1582-es kamarai jelentés szerint nem tudták rende­sen megvizsgálni egri számadásait, a korábbiak szerint pedig 5494 Ft-tal volt adós, de Soklyóssy időközben Erdélybe szökött és ott meghalt. Hogy a jövedelmek igazgatása körüli problémák esetenként milyen más jellegű következményekkel járt, arra csimori Kövér Ferenc esete hozható fel példának. Kövér Ferenc 1577-1579 között töltötte be a vár udvarbírói poszt­ját. Nemesi praedikatívumát a Bács megyei Csimorról vette, amely 1430-től 1507-ig a Csimori család birtoka volt. Valószínűleg innen menekült az or­szág észak-keleti vidékére, ahol egri tisztsége előtt diósgyőri vámagy volt, itt ismerkedhetett meg a korábbi zálogbirtokos Fáncsy családdal és nyerte el Fáncsy Anna kezét. 1582-ben Weliki (Welyiki) István egri kanonok kiátko- zással sújtotta Kövért, mivel az mint egri udvarbíró nem fizette meg az egri káptalannak járó tized-negyedek bérletét. Kövér érdekében még I. Rudolf is szót emelt Radéczy István egri püspök, királyi helytartónál valamint Telegdy Miklós pécsi püspök, királyi alkancellámál. Ez utóbbi esetben Rudolf arra kérte Telegdyt, hogy tekintélyével vegye rá a káptalant Kövér feloldozására. 97 Kenyeres, 2002/1. II. köt. 536. p. 82

Next

/
Thumbnails
Contents