Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

védelmi harcra, hanem kiküldetésre küldték ellenséges területre, akkor az offi- ciális minden lovasára 2 Ft zsoldot kapott havonta. Az egri vár udvarbírája pedig havonta, vagy hat hetenként köteles volt az officiálisok felett mustrát tartani, ezt a mustrát pedig rendhagyó módon nem a várban tartották, nehogy a zsoldos katonákkal keveredhessenek és ez visszaélésre adjon okot. Sugár 1548 és 1563 között 17 officiolátust vett számba, amelyekhez 36 település tartozott, ezek közül több is a Körös és a Berettyó vidékén volt megtalálható, több mint 160 km-re légvonalban Egertől, mélyen a török Flódoltság területén. Némelyik ofFiciolátus élén időnként csakúgy, mint az esztergomi érsekség területén, két-két officiális állt. A jász és a kun területeken viszont mindig 2-2 officiális állt az officiolátus élén, akiknek általában 6-6 lovast kellett eltartaniuk.

Az egri officiálisok általában a bordézsma kivételével minden tizedet, kilencedet és kereszténypénzt (pecunia christianitatis) megkaptak officiolá- tusuk területéről. Két település minden tizede a várhoz tartozott, kilenc faluban pedig a püspök magának, azaz a várnak tartotta fenn a báránytizedet. Az officiálist illették általában az 1 Ft-ig terjedő bírságpénzek, a malmok jövedelmének 1/3 része (1/3 a váré, 1/3 a molnáré). Helyenként sarlópénzt, vagy szénát kapott az officiális, több helyen fát kellett fuvarozniuk a jobbágyoknak az officiálisuk részére. A jász és kun területeken a kamara külön limitációt állapított meg az officiálisok részére, így általában meghatározott mennyiségű gabonát és szalonnát kaptak, szénaszükségletük megváltására bizonyos összeget, ill. az officiális részre kellett a falvaknak kaszálniuk. Ezen kívül az officiális kapta az elkóborolt jószágok után járó bitang-pénzt is.62

Az egri vár 1575. évi jövedelem-összeírása alapján az officidatusokat két kategóriába lehet osztani: amikor az officiolátusba szervezett hódoltsági birtokok az officiálisukkal együtt bizonyos létszámú lovas katonaságot voltak kötelesek eltartani (3 magyar Ft havi fizetés járt egy lovas után), ilyen officiolátus volt Sólymos és Püspöki, Samd, Harsánypapi és Kürt, Jászberény és a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság. A másik esetben pedig a már viszonylag távol fekvő hódoltsági település évi meghatározott készpénzzel, illetve sertéssel tartozott a várnak. Utóbbiak többnyire korábban a gyulai uradalomhoz tartoztak, mint Eperjes és Békés mezővárosok, valamint Kondoros. Külön kategóriát képeztek az uralkodói rendeletre Egerhez adózó nagyobb alföldi városok így pl. Szeged (Nagyszeged néven), Cegléd és Kunszentmárton.63

62 Sugár, 1995—96. 109-117. p.

63 Kenyeres, 2001/2. 143-152. p.

70