Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

a víz megújító erejéről is szól, a fürdésben újjászületve táncba lépő Céliát a nap, a hold, a csillagok közé a Kozmoszba helyezi. A lenti világ, a „szép fü­vek”, a fürdő, a páva, a táncoló szüzek ellenében az égi magasságban Célia, „ az kinél / égnek nincs szebb csillaga. ”63 A vers egyik kulcsszava a „csil­lag”, az ég boltozatjára emelt szerető egyetemes hagyomány. A végvári élet élménye három kimagasló értékű versét is átjárja, de va­lódi vitézi éneket, „katonaéneket” csak egyet írt. Az „In laudem confinio- rum: egy katonaének” című vers csodája, hogy az utókor gondtalanul tekin­tette a végvári élet, a hősi eszmény spontán, ösztönös dicséretének. Julow Viktor (1919-1982) viszont kimutatta, hogy a vers tudatosan megkompo­nált, szigorúan zárt szerkezetű alkotás, kompozíciója szónoki, „orátori bra­vúr rejlik benne. ” Kezdősora egyszerű kérdő megszólítás, de nyit a világ ho­rizontjára: „ Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél. ” Szigorú logikai rendben futnak a vitézi élet könnyű, vidám, majd súlyos és tragikus jelenetei. Üde vizualitása „a kora reneszánsz festészetére emlékez­tet”, élénk hanghatások, gyors vágások a végváriak harci vállalkozásának eseményeit pergetik végig. A férfias vállalkozástól a szörnyűségekig. A „vérben fertezvén arcul”, a küzdést kifejező leírást követő strófa nyitósora: „Az nagy széles mező, az szép liget s erdő / sétáló palotájok, ” talán az ud­vari életet jól ismerő Balassi iróniája. Megdöbbentően mutatja be a borzal­makat, a küzdő feleket egyaránt kegyetlenül sújtó háborút. Az iszonyatot és áldozatot követi a katarzis, az elvesztett élet jutalma a jó hímév és dicsőség. Áthatja az így megkomponált vitézi életet a reneszánsz személyiség morális életeszménye. A verset forró jókívánság zárja. Julow megállapítja, hogy Ba­lassi korszerűtlennek ítélhette a végvári élet „középkorias-tinódis, vallásos- jézusos költői koncepcióját”, de „káprázatos költői technikával, ...vakmerő­én újítva a harcba vezérlő Krisztus s vele a keresztény hit egyszerre nincs je­len és mégis jelen van a műben. ” Az elemzés bravúrja, ahogy kimutatta a vers legfontosabb kulcsszavaiból, a „mező” és „szép” szavakból matemati­kai szabályszerűséggel kirajzolt ábrát, a Krisztus-monogramot. A „ ’Katona­ének ’ a végvári harcosok mindennél etikusabb magatartását, magasztosabb küldetését hirdeti. ”64 Julow a versbe rejtett kódok feloldásával tovább vitte Takáts Sándor értékelését: „ a végbeliek harca a nemzet harca volt. ” Egyben 63 Kőszeghy - Szentmártoni Szabó, 1986. 176-177. 64 Julow Viktor: 1972 és Julow Viktor: Balassi ’Katonaéneke’. In: Árkádia körül. Budapest, 1975. 21. Vö: Bitskey István, 1999. 116. 33

Next

/
Thumbnails
Contents