Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TÜDŐS S. KINGA: Székelyföld - Egy különleges határvédelmi rendszer. A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban
voltak azok a névtelen mesterek, akik különböző társadalmi hovatartozásuk és gazdasági lehetőségeikhez igazodva váltak mértékadóivá a háromszéki építkezéseknek, s alakították erősségeiket a különleges életfeltételeik szerint. A templomvár-építészetben résztvett különböző társadalmi rétegek szerepére keresvén a választ, alapul az 1614. évi székely katonai összeírást vettük, amelyben a különböző kategóriában élt lakosság felsorolását találjuk meg24. Háromszékre vonatkozóan például arra kívántunk választ kapni, hogy vajon melyik társadalmi réteg az, amely a nem túl kedvező gazdasági állapotok ellenére, a sok munkát és nagy anyagi befektetést követelő közösségi építkezésekre vállalkozott? Továbbá melyik rétegnek volt döntő szerepe az építkezés vállalásában, kivitelezésében: a nemességnek, a szabad rétegnek, a jobbágyságnak vagy pedig mindannyiuknak? Az elemzés során kiderült, hogy a templomvárat épített helységekben a szabadok és a nemesség átlagosan magasabb (71%) arányt mutatnak, szemben azokkal a helységekkel, ahol templomukat esetenként csak kerítő fallal vették körül, s ahol a feudális függőségbejutottak aránya is jóval magasabb volt25. A védőrendszerek építésénél az osztályrétegződés szerepe akkor vált még árnyaltabbá, amikor a szék legtekintélyesebb templomváras helységeinek társadalmi megoszlását vettük figyelembe. Ennek alapján kiderült, hogy azokban a helységekben, ahol a legterjedelmesebb védőrendszereket építették, ott a szabadok rendje alkotta a népesebb csoportot. Ahol viszont a kevesebb számú szabadok rendje mellett a jobbágy és zsellér is számottevőbb volt ott a templomaikat is kisebb, szerényebb változatban építették meg, hiszen a gazdasági erőnlét hatékonyan befolyásolta az élet minden területét. Az összefüggések vizsgálata végül is arra enged következtetni, hogy a háromszéki templomvárak építése elsősorban a szabad székelység rétegével hozható leginkább összefüggésbe, azzal a réteggel, amely a 16. század végi és a 17. század eleji székely társadalom mélyreható rendi tagozódása ellenére is még mindig túlsúlyban volt. Nem zárható ki azonban a templomvárak körül folyó építkezések mindennapjaiból a nemesség részvétele sem, annál is inkább, mivel közismert, hogy a székelyföldi jogszokás szerint, minden közösségi teher részarány szerint oszlott meg. Nemcsak utalásaink, de pontos adataink is vannak arra nézve, 24 Imre István - Pataki József: A székely falu gazdasági, társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. In: Székely felkelés 1595-1596. Bukarest, 1979. 188-190. 25 A táblázatokat és további részleteket lásd az Erdélyi védőrendszere. 47-52. old. 331
