Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TÜDŐS S. KINGA: Székelyföld - Egy különleges határvédelmi rendszer. A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban
dosította. A várépítés tudományában elméletileg kidolgozott s az építkezésben a terep domborzatát követő védőrendszerek tervei láttak napvilágot amelyek a korabeli Európában a rákövetkező évszázadokban is éreztették hatásukat. A sokszög alaprajzú várfalak előnye abban állott, hogy egyik falszakaszról a másikat védhették. Fő fedezeti elemüket azonban a falak elé ék alakban kiugró, ötszögű, nagy méretű, többszintes bástya alkotta, amely korszerűsített formában a középkori védőtorony feladatát vette át. Két hosszabb, kihegyesedő vastag falszakaszának, ún. homlokzati lőrései mögül a bástyát és a kötőgátat összekötő hosszú falszakasz előtti térség védelmét biztosították. A két rövidebb, a bástyát a várfalhoz kapcsoló, ún. nyakrészről a várfalak és bástyák közvetlen védelme vált lehetővé. A falak ellenállását tovább fokozhatták a kötőgátakon elhelyezett ágyúk, amelyek szögéből a bástyák állásaiban elhelyezett ágyúk lőirányát is keresztezhették. A fentiekben röviden ismertetett ún. ó-olasz, majd a későbbi fejlődés során új-olasz bástyás védőrendszer a reneszánsz katonai építészet elméleti termékeként a 16. századi Itáliában alakult ki. Korszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a század második felére Európa-szerte elterjedt, sőt a kastélyok építészetét is hosszú időre befolyása alá vonta. A reneszánsz várépítészet eme formáját Erdélyben a felsőolasz területekről érkezett hadi építészek indították el. Elveit legkorábban Szapolyai János király (1526-1540) szamosújvári (Új Bálványosvár) építkezései tükrözik, ahol a munkálatok elvégzésével Domenico da Bologna, a budai vár bástyáinak (1531-1540) vezető építésze volt megbízva. Nagyobb méretű munkálatokra végül is a szatmári (1569-1575) és vára- di (1569-1596) végvárak építkezéseinek a beindításakor került sor. Ezek az ötszögű alapokra tervezett várak az erdélyi reneszánsz várépítészet legpompásabb épületegyüttesei. A váradi vár felmérését, tervezését II. János király olasz fündátorokra, hadmérnökökre bízta, akik hosszabb-rövidebb ideig a munkálatokban is rész vettek, de állandó alkalmazásban kevesen voltak, mert vagy hazautaztak vagy egyidejűleg más építkezésekhez szegődtek el. Emlékeink túlsúlyban a következő század elején, Bethlen Gábor uralkodásának aránylag nyugalmas esztendeiben jöttek létre, amikor a fejedelem alvinci kastélya és a váradi palota átalakításával példamutató építkezésbe kezdett. Hatása nem maradt el, az új stílus megrendelői nyilvánvalóan a fejedelem főemberei közül kerültek ki. Többségük így már a meglévő várait, kastélyait bástyás rendszerrel bővítette tovább (Aranyosmedgyes, Radnót). 327
