Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TÜDŐS S. KINGA: Székelyföld - Egy különleges határvédelmi rendszer. A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban

STUDIA AGRIENSIA 24, 2006 Tüdős <S'. Kinga SZÉKELYFÖLD - EGY KÜLÖNLEGES HATÁRVÉDELMI RENDSZER A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban1 A 16. századi Erdély főbb kereskedelmi útvonalai mentén fekvő városok vagy a hegyek aljában meghúzódó, patakok völgyeiben őrködő kis falvak hangulatához épp úgy hozzátartozott a köztéren, esetleg védhetőbb helyen álló templom épülete, akár szabályos rendben felhúzott, akár a terep sajátos­ságait követő várfalaival, mint magasba szökellő, zömök vagy vékony, kar­csú tornyai. Egy-egy ilyen épületegyüttes évszázadok távolából is híven tükrözi a fa­lu hajdani életét, tanúskodik virágzó napjairól, szűkös esztendeiről, pusztítá­sokról, majd az azt törvényszerűen követő újabb fellendülésről. Eredeti ren­deltetésük mellett már a kora középkorban védelmi szerepet is kaptak. Lé­vén a falu gyakran legszilárdabb s aránylag tágas épülete, bármikor menedé­kül szolgálhatott a rászorultaknak, hiszen a 14. századra az Erdély-szerte fennálló erősségek számban, de nagyságban is már alig feleltek meg a fel­szaporodott népesség követelményeinek. A már meglévő védőrendszerek mellett így kerültek ismét előtérbe a szám­talan változatban kialakított templomerősségek, főként a Déli- és Keleti-Kár­pátok aljában, ott ahol a török-tatár is egyre gyakrabban hallatott magáról. 1390 tavaszán Szerém, Krassó és Temes vármegyék földjén megjelentek az el­ső oszmán lovas, portyázó csapatok. 1394 szeptemberében I. Bajezid szultán benyomult Havaselvére, majd ezt követően a Barnaság felől első ízben tört be 1 Részletek a „Háromszéki templomvárak” 2. javított, bővített kiadásából. Marosvásárhely, 2002. 317

Next

/
Thumbnails
Contents