Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

Nógrádi várait, Kékkőt és Divényt elfoglalta a török, birtokait rokonai ragadták magukhoz, egyedül Liptóújvár és uradalma maradt meg számára, pénze sohasem, tisztes megélhetése is csak később és alig lett. Huszonhárom éves, kilenc nyelven beszél, művelt, tudós udvari kultúrával rendelkezik, de sem a családját megillető Liptó vármegyei főispáni tisztséget, sem várkapi­tányságot nem kapott. Eger várában viszonzott nagy szerelme, Losonczy Anna, Ungnad Kristóf várkapitány, művelt főúr felesége miatt tartott ki éve­kig, a török határvidéken zsákmányszerző portyákat vezetett, és lovakkal ke­reskedett. 1586-ban házasságot kötött megözvegyült unokatestvérével, Do­bó Krisztinával, fejére vonva a vérfertőzés vádját, és kockáztatva a felség­sértés bűnét, erőszakkal elfoglalta a királyi zálogbirtokban lévő sárospataki várat. Katalizált, vonzották a jezsuiták tudós és müveit tagjai. 1687-ben az egyház érvénytelenítette házasságát. Élete perek, vádak, hányattatások labirintusában zajlott, semmibe vette a jogrendet, hatalmaskodott a városokkal. Sorsának sötét képeit Babits sivár tragi­kumnak nevezte, és hangsúlyozta, nem szabad túlbecsülni; a lényeg: költészete. Költészete kimeríthetetlen kincsesbánya; a kutatók a legutóbbi évtize­dekben is meglepő új rétegeit, új összefüggéseit tárták fel, s ma is heves vi­ták zajlanak róla. Vitathatatlan viszont, hogy gyönyörű versei nagyművelt- ségü költő alkotásai, magukba sűrítik a korabeli Európa korszerű filozófiai, műfaji és stílusbeli áramlatait. Áttörően, máig ható érvénnyel hozott újat. Balassi az énekelt vers hagyományából jutott el a korszerű szövegversig, a középkori hagyományt alakította át modem értelemben vett, tudatosan szerkesztett verssé. Kultúrája egyetemes, nem ismer határokat, nincsenek nyelvi korlátjai, szuverén és korszerű. Erősen hatott rá Marsiglio Ficino (1433-1499) a görög filozófiát a kereszténység eszméivel ötvözött neopla­tonizmusa. Ismerte az antik szerzőket, Ovidiust, Propertiust, olvasta Petrar­ca szonettjeit, s Machiavelli Fejedelmét. Forgatta a Párizsban kiadott neola­tin antológiát, a Marullus, Angerianus és Joannes Secundus verseit közlő Poetae trés elegantissimi című kötetet. (1582) Merített a megszállt területen gazdagon virágzó török énekmondók verseiből és a magas színvonalú díván költészetből. Fordított és merészen vett át motívumokat.47 Előtte voltak 47 Németh Gyula: Balassi Bálint és a török költészet. In: Magyar századok. Budapest, 1948. 80-100. - Szörényi László: „Valahány török bejt.” ItK 80(1976). 706-713. - Sudár Balázs: Egy Balassi-vers török háttere. Keletkutatás, 1995. ősz, 67—79. - Sudár Balázs: Balassi Bá­lint és a török költészet. In: Balassi, a költő élete és versei. 2004. 29

Next

/
Thumbnails
Contents