Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GEBEI SÁNDOR: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648)
mellé a cserkasszi és a kanyevi sztarosztaságokat,18 Konstanty pedig a braclavi és vinnyicai vajdasága mellé a kijevi és a bjelocerkovi sztarosztaságokat érdemelte ki III. Zsigmondtól.19 Ez utóbbi főúr mérhetetlen vagyonára jellemző, hogy mintegy 100 „várossal”, várral, 1300 faluval bírt, ami évente átlagosan 1 millió 200 ezer lengyel aranyat (zloty) jövedelmezett számára.20 Aleksandr Koniecpolski hetman csak a kijevi és a braclavi vajdaságban 120 ezer jobbágy urának vallhatta magát 1640-ben,21 Jerzy Zbaraski braclavi vajdaságbeli 19 ezer portáján 1629-ben 112 ezer jobbágy dolgozott,22 a Wisniowiecki-klán 230 ezer alattvalónak parancsolt. Csak Jeremi Wisniowiecki - az 1640-es végén — a Dnyeper mindkét oldalán 52 helységet tulajdonolt, ahol 39 610 gazdaság feküdt, ahol 423 malomkerék őrölte a gabonát.23 Összehasonlításként említsük meg, hogy III. Zsigmond litvániai trónbirtokai 1617-ben csekély 120 ezer zlotyt, 1632-ben pedig 162.686 lengyel aranyat jövedelmeztek.24 Amíg a Waza-uralkodók (III. Zsigmond, IV. Ulászló (1632-1648), János Kázmér (1648-1668) állandó zsoldos serege 1000-6000 fő között ingadozott, addig Jeremi Wisniowiecki, Dominik Zaslawski ukrajnai főurakat állandóan 2-3 ezres magánhadsereg szolgálta.25 Ezekből az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy Ukrajnában, a politikai centrum hatáskörén túl eső, messze a tatár portyáknak kitett végeken, a királyi hatalom nem tudott érvényt szerezni akaratának. Ilyen körülmények miatt a Waza-uralkodók újabb és újabb privilégiumokkal halmozták el a periféria főurait, cserébe viszont elvárták a kozák szabadságtól fokozatosan „elfertőződő” Ukrajna pacifikálását. Végül is, a 17. század első felére néhány mágnás család kezébe összpontosult Ukrajna teljes politikai és gazdasági potenciálja. Arra hivatkozva, hogy a tatárok betöréseit meg kell akadályozni, a sztaroszták állandó sereget működtettek, de a „lenti kozákok” szolgálatairól sem mondtak le. Alkalmanként csak azért fogadták fel és fegyverezték fel 18 Archiv JUZR VII/3. Kijev, 1905. 287. 19 Archiv JUZR VIII/5. Kijev, 1907. 345. 20 História Polski (Red.: H. Lowmianski) tom 1/2. Warszawa, 1965. 442. 21 Uo. 22 Közli Emanuel Rostworowski: Hány nemesi állampolgára volt a Rzeczpospolitának? cikkében. - Századok 1988/5-6. 871. 23 Isztorija Ukrajni v dokumentah i matyerialah. t. III. Kijiv, 1941. 109. 24 Wisner, Henryk: Najjasniejsza Rzeczpospolita. Szkice z dziejów Polski szlacheckiej XVI-XVI1 w. Warszawa, 1978. 96. 25 Ua. 140., História Polski 1/2. 444. 298
