Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - G. ETÉNYI NÓRA: Magyar végvári katonák a tizenötéves háború nürnbergi újsághíreiben

raként birodalmi kapcsolatokkal is rendelkező Illésházy Istvánt is megszólaltatják. Pedig az újságokban, hetilapokban majd csak az 1600-as évek elején, jórészt 1604-től szaporodnak meg az Illésházyra vonatkozó értesülések. A gúnyvers azt is érzékelteti, hogy nemcsak a dunántúli várak, és Bécs védelme rendül meg Győr elestével, hanem ez a vár és város - amint egy korabeli nürnbergi krónika megfogalmazza - a Német-római Birodalom kulcsa is.

Ez a véleményformáló és véleménytükröző pasquillus is jelzi, hogy a nürnbergi közvélemény aktívan reagált a török háború híreire. A nagy számban fennmaradt városi krónikák szintén jól érzékeltetik, hogy a magyarországi török háború hírei elteij ednek, sőt beépültek a város köztudatába. Bekerülnek az aktuális eseményeket megörökítő krónikákba, és hosszútávon is hagyomá- nyozódnak. Szigetvár 1566-os és Győr 1594-es eleste is bekerült egy 17. század végi híres történeteket összefoglaló nürnbergi kéziratos „történeti műbe”.37

Nürnbergben igen nagy számban maradtak fent városi krónikák, nemcsak „hivatalosan vezetett” várostörténetek születtek, hanem a politikai, gazdasági és kulturális elit tollából is több sajátos napló és visszaemlékezés maradt fent. A 15 éves háború eseményeivel foglalkozó nürnbergi krónikák közül talán az a legérdekesebb, melybe a fontosnak ítélt eseményekről metszeteket és röplapokat is mellékeltek.38 A krónika képanyaga azt is jelzi, hogy a nürnbergiek maguk is szívesen vásárolták Hieronymus Orteliusnak a 15 éves háborút, illetve a magyarországi török háborúkat 1395-től bemutató művét, amely 1602-ben jelent meg Valentin Fuhrmannál. Az 1602. július 26-án kelt előszóban Johann Siebmacher ki is emeli, hogy a mostani hosszú háborúban Eger és Kanizsa török kézre kerülésével milyen nagy veszteséget szenvedett a kereszténység védőbástyája. Bár a „történelem iránt érdeklődő keresztény olvasóknak” szóló ajánlás szerint magas potentátok és jelentős privát személyek is javasolták, hogy összefoglalást kellene készíteni a török elleni háború eseményeiről, magát a krónikát Siebmacher, mint metsző és nürnbergi polgár saját költségére adatta ki. A krónika magas színvonalában szerepet játszott, hogy az Augsburgban született Hieronymus Ortelius (1543-1614) hosszú ideig a császári kancellárián dolgozott, s protestáns hite megtartásáért költözött az 1590-es években Nümbergbe, sokféle információhoz jutott hozzá.39 Siebmacher színvonalas és mennyiségét tekintve is jelentős alkotá37 GNM Bibliothek Handschriftensammlung Hs 2434 Nr. 46. 49.

38 Bayerisches Staatsarchiv Nürnberg, Nürnberger Chronik bis 1650 Nr. 191.

39 Ute Monika Schwöb 1969. 162.

286