Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - G. ETÉNYI NÓRA: Magyar végvári katonák a tizenötéves háború nürnbergi újsághíreiben
tartozástudatát erősítette a pápai udvar is, hiszen VIII. Kelemen aktív diplomáciai tevékenységgel próbált protestáns területeken is a török elleni nemzetközi összefogás érdekében fellépni17. A propagandába bekapcsolódtak a birodalmi gyűléseken megszavazott segélyek érdekében aktívan tevékenykedő választófejedelmek és birodalmi városok is. Akik maguk is érdekeltek voltak a „török elleni szent háború” iránti széleskörű érdeklődést saját hírnevük építésében kiaknázni. A nemcsak uralkodóként, hanem hadvezérként is figyelemreméltó brandenburgi és szász választófejedelmek, különösen Móric herceg is felismerte, hogy a megrendelt festmények és szobrok mellett az olcsó, ám széleskörben terjeszthető nyomtatványoknak és röplapoknak milyen nagy a hatékonysága a hímév kialakításában.18 A török elleni háborúban gazdaságilag is érdekelt dél-német birodalmi városok, mint Augsburg, Nürnberg tudatos és hatékony propagandával és jól irányított cenzúrával maguk is terjesztették, illetve kanalizálták a török háborúról terjedő nyomtatott híreket, és azok véleményezését.19 Erre annál is inkább szükség volt, mert például Nümbergben már 1578 és 1591 között hivatalosan is működött egy városi kéziratos hetilap, melyben Rómából, Bécsből, Augsburgból, Strassburg- ból, Frankfurtból, Lipcséből, Prágából, Antwerpenből és Párizsból tettek közzé híreket.20 A városi vezetés kiemelten kezelte, sokszor a város politikai érdekeivel is egyeztette egyes történeti müvek megjelentetését.21 Mégis, ha megnézzük a tizenötéves háborút kísérő röplap, nyomtatott hírlevél és krónikásének dömpinget, egyértelműen kitűnik, hogy nemcsak a hatalom, illetve hatalmi központok érdeke a széleskörű és sokoldalú tájékoztatás, hanem 17 Jan Paul Niederkorn: Die europäischen Mächte und der „lange Türkenkrieg” Kaiser Rudolf II (1593-1606) Archiv für österreichische Geschichte Band 135. Wien, 1993. 70-102. 18 Thomas Nicklas: Macht oder Recht. Frühneuzetliche Politik im Obersächchsischen Reichskreis. Stuttgart, 2002. 140-163. Thomas Menzel: Der Fürst als Feldherr. Militärisches Handeln und Selbstdarstellung bei Reichfürsten zwischen 1470 und 1550. Dargestellet an ausgewählten Beispielen. Logos Verlag. Berlin, 2003. 392—453. Fritz Grosse: Image der Macht: Das Bild hinter den Bildern bei Ottheinrich von der Pflaz (1502-1559) Petersberg, 2003. 19 Arnd Müller: Zensurpolitik der Reichsstadt Nürnberg. Von der Einführung der Buchdruckerkunst bis zum Ende der Reichsstadtzeit. Mitteilungen des Verenis für Geschichte der Stadt. Nürnberg, 1959. (49. Band) 66-169 20 Arndt Müller 1959. 113. és Lore Sprohan-Krempel: Nümber als Nachrichtenzentrum zwischen 1400 und 1700. Nürnberg, 1968. (Nürnberger Forschungen, 10) 21 Lore Sporhan und Theodor Wohnhaas: Zur Geschcihte der Offizin Fuhrmann-Sartorius- Külssner in Nürnberg 1574-1648. MVGN 1970. 57. Band. 272-280. 281
