Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - G. ETÉNYI NÓRA: Magyar végvári katonák a tizenötéves háború nürnbergi újsághíreiben

A nürnbergi szenátus természetesen gondosan számon tartotta a város által a birodalmi gyűléseken a török elleni küzdelemre felajánlott adó összegét, az elküldött jó minőségű nürnbergi fegyvereket, különleges puskákat, páncélokat, ágyú- és puskagolyókat. A nürnbergi krónikások pedig ápolták a török elleni háborúban meghalt polgáraik emlékét. A „Fleischbrückén” a nürnbergi piacra tartó magyar szarvasmarhák számának és árának ingadozása pedig a hétköznapokban az átlagemberek számára is tudatosította, hogy a dél-német városok kereskedelmi kapcsolatait, különösen pedig húsellátását közvetlenül is érintette Magyarország hadszíntérré válása.9 Egy Dilingenben 1566-ban kiadott nyomtatványban, miközben körültekintően beszámolnak Gyula várának török kézre kerüléséről és érzékletes leírásban Krisztus katonájaként emlékeznek meg Zrínyi Miklós szigetvári hősi haláláról, a kiadvány végén azt is leszögezik, hogy a török előrenyomulása bizonyosan felveri a hús árát az ulmi és az augsburgi piacokon.10 A nagyszámú, az eseményekkel szinte egyidőben közzétett nyomtatvány ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy nemcsak gazdasági okok miatt alakult ki az összetartozás tudata, a közös ellenséggel szembeni együttes fellépés felelőssége. Az 1590-es évek európai gazdasági krízise a német városokat is érintette, ami a népességszám csökkenésében is tükröződött,11 bár Nürnberg sokoldalú kereskedelmével kevésbé érezte meg a gazdasági visszaesést.12

9 A térség kereskedelmi viszonyaira magyar vonatkozásban: Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Budapest, 1988. Gecsényi Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16-17. század fordulóján. In: Századok, 127. (1993) 3^t. sz. 469^184. Gecsényi Lajos: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez) In: Századok, 129. (1995) 4. sz. 767-790. Erich Landsteiner: Zur Geschichte des Wiener Ungamhandels am Ende des 16. Jahrhundert és Sahin-Tóth Péter: A velencei magyar marhaexport válsága a XVI-XVII. század fordulóján egy francia forrás tükrében. In: Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére Fons IX. évf. 2002. 1-3. 61-74. és 75-106.

10 Universitätsbibliothek Augsburg Oettingen-Wallerstein-Bibliothek 02. IV. 13. 4. 142. Angeb. 14. „Newe Zeytung, von dem 5. Augusti Diss 66 Jars, aus Wienn von den vesten Stadt und Schloss Jula in Ungern 40 Mayl under Ofen...” Gedruckt zu Dilingen durch Sebaldum Mayer

11 Heinz Schilling: The European Crisis of the 1590s: the Situation in German Towns. In: European Crisis of 1590s. Essays in Comporative History Edited bey Peter Clark. London, 1985. 135-156.

12 Walter Bauernfeind: Materielle Grundstrukturen im Spätmittelalter und der Frühen Neuzeit Preisenentwicklung und Agrarkonjunktur am Nürnberger Getreidemarkt von 1339 bis 1670. Schriftenreihe des Stadtarchivs Nürnberg Band 50. Nürnberg, 1993.

279