Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - JENEY-TÓTH ANNAMÁRIA: Bocskai István fejedelmi udvara 1605 nyarán (A kolozsvári városi számadások tükrében)

tásáról van szó, és mivel Rákóczi Zsigmond családjában gyerekek-fíatalem- berek is voltak, így megjelentek olyan csoportok is az udvartartásban, amilyenre Bocskai udvarában értelemszerűen nem volt szükség.

Befejezés

Bocskai fejedelem életében többé nem járt szülővárosában, a holttestét Gyulafehérvárra vivő temetési menet azonban Kolozsvárt is érintette. 1607. február 17-én Segesvári Bálint polgár így írt a nap eseményeiről: „Hozták Kolozsvárra a holttestet szép ceremóniával, szép fekete hadakkal: gyalogokkal, lovagokkal vivén az nagy templomban szép három bársonyzászlókkal. ”31 Az ekkor már az újra unitáriusok által használt „piaci nagytemplomban”, (Szent Mihály templom) készítette el a város a ravatalt. A számadáskönyvek tanúsága szerint febmár 14-15-én „az nagy templumban csináltatott az megholt bodog emlékezetű Boczkay Istvánnak megholt testének temetésére egy suporlattos menyezet”. Valószínűleg hasonló készítésére került sor más városokban is. A források Salánky Mihályt (aki mint nemesifjú Bocskai udvartartásának tagja volt) és Lukács deákot említik, mint „fundá- lókat” és ők felügyelték a castrum doloris összeállítását is.32 Másnap a lelkészek prédikációi következtek, harmadnap került sor a koporsó továbbvitelére. Erről így írt a már előbb is idézett kolozsvári polgár: „ 19 Februarii: Olvasák meg az Bocskai István testamentumát az koporsó mellett, az nagy templomban, minden ember hallatára; kérvén mind kicsinytől fogva nagyig bocsánatot, ha mit vétettek ellenek és oktatván az egész országot, szeressék egymást Magyarországgal egyetemben. "33

31 Kolozsvári emlékírók. 1603-1720. A bevezető tanulmányt írta és az időrendi áttekintést összeállította Bálint József. A forrásokat válogatta és jegyzetekkel ellátta Pataki József. Bukarest., 1990. (Továbbiakban: Segesvári Bálint történeti feljegyzései) 136.

32 KvSzám 12a/XVI. 30-32. Ld. temetésekről bővebben: Szabó Péter: Uralkodói temetéseink kérdéséhez. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: R. Várkonyi Agnes. Budapest, 1987.

33 Segesvári Bálint történeti feljegyzései 136.

273