Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - JENEY-TÓTH ANNAMÁRIA: Bocskai István fejedelmi udvara 1605 nyarán (A kolozsvári városi számadások tükrében)

szemtanúi. A számadás feljegyzője maga is két csoportra osztotta a Bocskai körül lévőket. Az első csoportot a számadás lejegyzője a név és az udvarban betöltött tisztség pontos megjelölésével sorolta fel: „Ezekből a fellyül meghírt vásárlásokból Urunk Őfelsége itt benn létében bíró uram parancsolatjából gazdálkottam ezeknek az kiknek nevek ide alá rend szerint írva következik. ” A lajstromban „elsőben az Urunk őnagysága konyhájára” megjegyzés szerepelt,17 majd egy különálló felsorolásban pedig „az Urunk Őfelsége ifjainak” bejegyzés alatt következik egy újabb felsorolás.

Miben másak ezek a lajstromok, mint a korábbi ill. későbbi erdélyi fejedelmek udvartartási számadáskönyvben rögzített „praebenda jegyzékek”?18 Bocskai ekkor nemcsak, mint erdélyi, hanem mint Magyarország fejedelme tartózkodott a városban,19 így kísérete nagyobb létszámú lehetett, mint elődeié vagy utódaié, ugyanakkor udvartartásán ekkor is érezhető, hogy nem túl régen került sor kialakítására. Példátlan volt az is, hogy a fejedelem által kitűzött időpontra meghirdetett országgyűlés színhelyét a három nátió valamelyikének kérésére megváltoztassák, esetünkben ez történt.

A udvartartásnak 47 önállóan felsorolt tagja volt, Kolozsváron eszerint megközelítően ennyi szállást kellett számukra, valamint kíséretük tagjai számára előkészíteni. Azért megközelítően, mert sajnálatos módon az ételek, italok, valamint a zab kiosztását írásban nem rögzítették - mint tették azt 1608-at követően - így feltételezésekre kényszerülünk. Az összehasonlítási alapot - a medgyesi számadáskönyvek ismerete hiányában - a székvárosi vagyis a kassai viszonyok adhatnak. Benda Kálmán tanulmányából tudjuk, hogy Kassán udvara számára 17 szoba, 6 pince, ezek mellett lisztesház, sütőház, kamrák és raktárak alkották a szálláshelyet. A fejedelem udvarának tagjai részére - akik nem rendelkeztek Kassán megfelelő szálláshellyel - a várossal „együttműködve” házat biztosított. Legújabban Papp Klára kutatásai nyomán összegezhető, hogy Örvéndy Pál, Rákóczi Zsigmond, Nagy Albert, Segnyei Miklós így jutottak házakhoz Kassán. Bocskai felső-magyarországi tanácsosainak nagyobb része már az ezt megelőző időszakban rendelkezett

17 KvSzám 11/XIX. a. 57. A kincses városban mindig több konyha állta fejedelmek és kíséretük rendelkezésére - legalább kettő, később a Rákócziak idején akár három is - a város- vezetés számára pedig a tanácsházánál levőnél főztek.

18 Pl. KvSzám 21 b/II. 339-462. (1637 Karácsonya)

19 Erdély története. A kezdetektől 1606-ig. Szerk.: Makkai László, Mócsy András. 1988. I. 534., Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben. A sokarcú Bocskai István. Hajdúböszörmény, 2000. 178—179.

269