Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

Tinódi kialakította a hírközlés hatékony módját, a históriamondás hagyományos szerkezetében, művészi részlettekkel: históriás énekeivel nemcsak tájékoztatta a várak társadalmát, a nemesi udvarok közönségét, a mezővárosok, vásárok írástudatlan népét az országos eseményekről, hanem átélhető közös élményt is nyújtott, a helytállás, a kereszténységért vívott harc etikai értékét tudatosította.38 Önbizalmat adhatott és reményt gyújtott. „ Vagy nyereség, avagy veszteség, de róla megemléközni gyönyörűség"39 — vallotta be Tinódi büszkén, vagy mentegetődzve az alkotás örömét.

BALASSI BÁLINT 1579-1582 között megszakításokkal három évet töltött az egri várban mint ötven lovas hadnagya, majd Érsekújváron: már száz vitéz kapitányaként szolgált. A végvári életről eleven tapasztalatokkal rendelkezett, legismertebb verse, a Végek Dicsérete, a hasonló felfogás ellenére is tartalmi sokrétűségében, esztétikai megformálásában fényévnyi távolságra van a Tinódi tollán megformált világtól. Valószínűleg 1589-ben írta, már összeállította versei megkomponált rendjét, lírai önéletrajzát, kész a Júlia-ciklus, káprázatos, merészen újító költő, s legmélyebb válságát éli át, bujdosásba indul, hogy elhagyja hazáját és Lengyelországban vállaljon hadi feladatot.40

Szülei nem katonai pályára szánhatták. Öccsével együtt Nümbergbe küldték, miközben a főúri családok fiai az uralkodók, főméltóságok udvaraiban vagy egyetemeken készülnek a hadi, politikai, egyházi pályára. Balassa János (1518-1577) viszont fiai jövőjét másként tervezhette. Apja, Balassa Ferenc (7—1526) a Szörényi, majd horvát bán a mohácsi csatatéren maradt és az országéval együtt a családjuk élete is végveszélybe került, mégis a leggazdagabb főurak közé emelkedett. Forgott I. Ferdinánd király udvarában, járt Genovában, Szolnok kapitánya, majd bánya-vidéki főkapitány lett. Birtokai a Királyi Magyarország gazdaságilag legértékesebb vidékén feküdtek, Zólyom, Liptó, Nógrád vármegyében várai, uradalmai, mezővárosai, körbefogták a bányavárosokat. Buzgó protestáns, hite és anyagi érdekei védelmében nem ismert kíméletet. Nyereségesen kereskedett, borral, lovakkal, a merészebb vállalkozók közé tartozott, s felismerte a réz piaci konjunktúráját is. Nümbergben is dolgoztak faktorai. Dúsgazdag lett, nagylelkű mecénás, és verseket írt. Elsők között volt, akik személyes tulajdonként használták a me38 Bitskey István: A vitézség eszményének változatai a régi magyar irodalomban. In: Virtus és relígió. Miskolc, 1999. 116.

39 Tinódi Sebestyén: „Az hatalmas és felségös Ferdinándusnak...”. Krónika, 1984. 91.

40 Julow Viktor: Balassi Katonaénekének kompozíciója. 1972. 651.

25