Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - NYAKAS MIKLÓS: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak

alatt, de kitüntetésekben részesült a Habsburg-uralkodó részéről is. 1592- ben harc közben török fogságba esett, de onnan kiszabadult. 1596-ban Báthory Zsigmond szolgálatában „udvari lovag” volt. 1601-ben az országgyűlés elítélte őt a nemesség „nyomorgatójaként”, de ez alól később mentesítették. 1600-ban a miriszlói csatában 1500 lovas hajdút vezetett, 1601-ben Mihály vajda halála után Basta a királyi hajdúk főparancsnokává nevezte ki. 1603-ban Rákóczi Lajossal részt vett a török elleni harcban. Az elsők közt csatlakozott Bocskaihoz, 1604-ben Kassát védte Basta ellenében, később az északi hadoszlopot vezette igen eredményesen, 1606-ban Bocskai bárói rangra emelte, 1608-ban II. Mátyás aranysarkantyús lovaggá ütötte. 1609- ben Báthory Gábortól gazdag adományokat kapott. 1610 augusztusában közvetítő volt a fejedelem és a nádor között. 1611 októberében Nagy András a fejét vétette.21

A fentiekből következik, hogy Bocskainak személyesen régebben is voltak kapcsolatai a hajdúkkal. Korábban váradi kapitány volt, Bihar vármegye főispánja. Saját várában, Nagykerekiben volt az első átálló hajdúkapitánynak, Egri Istvánnak a lakása, s magában a várban is laktak hajdúk. Ismerte tehát őket, s tudta, hogy az ígéret helyett értékes ajándékokkal lehet legjobban hatni a meghatározó kapitányokra, és zsoldot, valamint gazdag „sák- mánt” ígérni a rendszertelenül fizetett közkatonáknak.

Megbízottai természetesen számítottak és hivatkoztak a hajdúk protestáns voltára is, azt állítván, hogy Belgiojoso amiatt üldözi urukat, mert az nem akar katolikussá lenni. Emellett azzal a titkos céllal vonja össze a hadakat Adorjánnál, „ hogy mindenkit a katolikus hitre térítsen, és aki ellenkezik, azt kiirtsa ” - olvashatjuk Belgiojoso több írásában, így az ecsedi Báthory Istvánnak küldött levelében is.

A hajdúk magatartásánál a vallási szempontot valóban nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Bihar megye ekkor gyakorlatilag tisztán református terület. Alvinczy Péter, Pázmány Péter leghevesebb és leghatalmasabb ellenfele, például egészen biztosan hatással volt a hajdúmozgalomra. Alvinczi Péter, (Nagyenyed, 1570. k. — Kassa, 1634. nov. 22.) iskoláit Nagyenyeden kezdte, majd Nagyváradon tanult, azután pedig két ízben is ellátogatott a külföld nevezetesebb egyetemeire. 1599-ben, év elején hazajön, ekkor debreceni rektor, 1603 őszén nagyváradi első pap lett. Mint ilyen, 1604. február 22-én a bihari egyházmegyének esperese is. 1605 legelején, mivel Várad császári kézen

21 Nagy László - Nyakas Miklós 2001.

254